MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1983. április. 14.

120. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. IV. 14. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai, a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javításáról szóló határozat végrehajtásának városi tapasztalatairól. - 2. Pártfegyelmi büntetések törlése. - 3. A városi pártbizottság 1983. évi üléstervének elfogadása.

A városunkban dolgozó aktiv keresők /40.300 fő/ közül 63,3 # tartozik a munkásosztályhoz, közülük 1346 fő a közvetlen termelésirányitókhoz, illetve különböző magasabb vezetői tisztségekben dolgozva - politikai értelemben tartozik a munkásosztályhoz. /1980. évi adat, illetve 1. és 2. sz. táblázat/ A vizsgált^időszakra jellemző, hogy 1978-ig növekedett a munkásosztályhoz tartozók létszáma, ezt követően tendenciájában és összességében az aktiv keresők között csökkent a fizikai foglalkozásúak és növekedett a szellemi tevékenységet folytatók aránya, /l.sz. melléklet/ A munkásosztályhoz tartozók körének ágazatonkénti vizsgálata azt mutatja, hogy az ipari ágazatokban /a könnyű-, illetve az élelmiszeripar kivételével/ az építőiparban, a méző- es erdőgazdaságban a foglalkoztatottak száma csökken. Ugyanakkor a fizikai létszám jelentős növekedése mutatható ki a kereskedelem- és egyéb szolgáltató ágazatok területén. A város iparában mind termelési érték, mind a létszám tekintetében döntő súllyal szereplő gépipar munkáslétszáma a vizsgált időszakban 4 #-kal csökkent, jóllehet a munkásosztályhoz tartozók összlétszámából a részesedési arány 1976-82. között alig 1 #-kal csökkent. A szolgáltatási ágazatokban összhangban a gazdaság fejlettségi szintjének növekedésével - igaz alacsonyabb "abszolút értékben" - a létszám 10-40 kai növekedett. A város gazdaságának fejlődésében a reális lehetőséget csak az intenzív irányú növekedés jelentheti, mert: - a városban megszűnt - a kedvező korösszetétel ellenére- a keresők számának gyors növekedése, mely különösen igaz a fizikai foglalkozásúakra, - a fejlődést korábban döntő mértékben meghatározó iparosítás mellett mindinkább fokozódik az infrastuktura, a felsőfokú társközponti funkciók népességellátó szerepe, - teljessé vált a város és környezete közötti munkaerőkapcsolat, tehát jelentős számszerű növekedés nem várható, - az iparban foglalkoztatottak száma csökkent, - az infrastrukturális ágakban a dolgozó létszám gyorsütemű növekedése 1980-tól lelassult, sőt egyes területeken stagnál, - a visszafogott gazdasági fejlődés miatt a munkaerőmobilitási folyamatok lelassultak. A vázolt tendenciák várhatóan - ha kisebb intenzitással is, de - tartósnak bizonyulnak, s ezért feladatainkat a munkásosztály társadalmi szerepének növelése, helyzetének javitása szempontjából a jövőben alapvetően meghatározzák.