MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1983. április. 14.

120. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. IV. 14. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai, a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javításáról szóló határozat végrehajtásának városi tapasztalatairól. - 2. Pártfegyelmi büntetések törlése. - 3. A városi pártbizottság 1983. évi üléstervének elfogadása.

A munkásfiatalok általában ismerik a párt célkitűzéseit, elmeinkkel, törekvéseinkkel képesek azonosulni, azokat reálisnak, megvalósítha­tónak tartják. A. jelenlegi életszínvonal megőrzésére teendő erőfe­szítések a munkásfiatalok egy részénél nem jelentenek elég vonzó programot. Ennek oka, hogy a szocialista valóság ellentmondásait nemjnindig értékelik helyesen, egyes fiatalok életszínvonala sem ösz­tönöz nagyobb erőfeszítésekre tanulásban és a munkavégzés terén egya­ránt. A város vezető testületei és a városban működő valamennyi gazdasági egység megkülönböztetett figyelmet forditott a munkásfiatalok hely­zetére, élet* és munkakörülményeinek alakulására, szakmai továbbkép­zésükre, politikai fejlődésükre. Igyekeztek megfelelő segitséget nyújtani a munkahelyi kollektívákba történő beilleszkedésükhöz, a családalapításhoz, kiemelt gondot forditottak bérezésükre, erkölcsi elismerésükre. A gazdasági egységek vezetésének az ifjúság helyzete javitására tett intézkedéseit és azok eredményét munkahelyi ifjúsá­gi parlamenteken rendszeresen értékelték és intézkedési tervekben fogalmazták meg a szükséges feladatokat. A munkásfiatalok munkájában, magatartásában, erkölcsi-politikai hoz­zállásában alapvetően a tőlük elvárt szocialista vonások és tenden­ciák érvényesültek. Többségükben tudatos a munkásosztály vezető tár­sadalmi szerepéből adódó feladatok vállalása, nagy részük egyetért társadalmi célkitűzéseinkkel, a párt politikájával, lelkiismeretes, becsületes, jó munkájukkal tevőleges részesei azok megvalósitásának. Ifjúmunkásaink élet- és munkakörülményei, életviszonyai, bér- és szo­ciális helyzete számottevő minőségi változáson ment keresztül az el­múlt időben. Általános, szakmai és politikai műveltségük fejlődött, az egyre sokoldalúbban képzett és müveit embert igénylő társadalmi, gazdasági követelményeknek megfelelnek, szorgalmazni kell azonban körükben a több szakma elsajátítását. Fejlődésük e pozitiv jegyei tükröződnek anyagi és erkölcsi megbecsülésükben, a társadalom gondos­kodásában. A fiatal munkások munkahelyi kollektívába történő „illeszkedésének segitése valamennyi területen alapvető fontossággal bir, különösen az első munkahelyes fiatalok esetében. Számukra legnagyobb gondot a családalapítás, a lakáshoz jutás anyagi terhe, jelenti, emiatt igyekeznek jobban fizető munkahelyet találni, sokszor még pályájuk elhagyása árán is. A fiatalok első lakáshoz ju­tásának biztosítását a jövőben is kiemelt feladatnak kell tekinteni. Eddigi erőfeszítéseink eredményeképpen az utóbbi években javultak a fiatalok lakáshoz jutásának feltételei. Az 1982. évben pl. átadásra került 198 lakásos garzonház, amiben kivétel nélkül fiatalok kaptak kiutalást. Az uj tulajdonosok közül 14-5 fő munkás, akinek már előre biztositott, hogy 5 éven belül végleges OTP-s lakásmegoldáshoz jutnak. A fiatalok lakáshoz jutásánál a szülők anyagi segitsége továbbra sem nélkülözhető. Az ipari szakmunkásképző intézetekben képzett tanulók egy része nem marad meg vállalatánál a biztositott feltételek ellenére sem. Nem számottevően ugyan, de elszivó hatást gyakorolnak a mezőgazdaságig nagyüzemek, valamint a szolgáltató szövetkezetek, ahol magasabb bért tudnak a fiataloknak biztositani. Döntő szerepet játszik a munkahely­váltások során a vidéki lakóhelyhez való közelebbkerülés, jobb uta­* zási, megközelítési lehetőségek, de elsősorban a magasabb kereseti lehetőségek reménye.

Next

/
Thumbnails
Contents