MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1982. szeptember. 24.

118. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. IX. 24. - Napirend: - 1. Jelentés az általános és középiskolákban folyó eszmei-politikai nevelőmunka tapasztalatairól Eger városban, javaslat a továbbfejlesztés feladataira. - 2. Jelentés a város gazdálkodásának aktuális kérdéseiről a Központi Bizottság 1982. június 23-ai határozata alapján, különös tekintettel a termelési szerkezet alakulására. - 3. Személyi kérdések: Javaslat a pártbizottságból való felmentésre (dr. Nagy Sándor); javaslat a KISZ Eger Városi Bizottsága titkári funkciójában történő megerősítésre, és a városi pártbizottságba való behívásra (Farkas József).

A jelentésben megfogalmazottakkal egyetértek. A jelentésben a po­zitívum és a negatívum is igaz. A világnézeti nevelőmunkát befolyá- . soló tényezőkhöz kapcsolódva néhány példával, amelyet vizsgálatok és közvetlen tapasztalatok alapján szereztünk. Valamennyien nap, mint nap tapasztaljuk, hogy a világnézeti nevelés közéletünk közép­pontjában áll. A tárgyi feltételek valóban befolyásolják a munka eredményességét. Az általános iskolai tanulók száma . kb. 500-al emelkedett ? az ál­talános iskolák alsó tagozatosán osztályaiban 35-38 fős létszám a jellemző. Az É-i városrészen tanteremhiány miatt szükségtantermeket is igénybe kelett vennünk, /kollégiumi tanulószobát/,Mindennél szem­léletesebb, ha azt mondom, hogy 25 nyolcadik osztály végzett és 41 első osztály lépett be, a növekedés 16, az önmagában is egy iskola. A mai követelmények mellett, uj tantermi célkitűzések mellett nem mindegy, hogy egy osztályban 25 vagy 38 gyerek van. A középiskolák közül a Dobó Gimnázium dolgozik a legnahezebb körül­mények között. A tantestületek túlnyomó többsége érti, elfogadja és azonosul poli­tikai ^ pedagógiai feladatinkkal. Kihasználja a tantárgyakban rejlő nevelési lehetőségeket., elkötelezett szocialista rendszerünk mellett. Egy kisebbségnél tapasztalhatjuk - egy-egy tantestületen belül ­nem jelentós szambán, de előfordul, hogy nem azonosulnak a feladatok­kal, mert azt tapasztaljuk, hogy saját állásfoglalásukat nem mindig fogalmazzák meg tanitási órán ? értekezleteken, továbbképzéseken. Ezeket tanitási órák ellenőrzésekor feltárjuk, észrevételezzük, fel­adatot jelülünk meg. Ezek között vannak megfáradt emberek, sértett és közömbös emberek. Hatásuk, arányuk valóban nem jelentős a tantes­tületeken belül, de mégis foglalkozunk velük, formáljuk, neveljük őket közösen az iskolavezetéssel, az iskolai párt- és tömegszerve­zetekkel. A világnézet alakításában a pedagógus egész személyisége szerepet játszik. A tanulók különösen érzékenyen reagálnak a pedagógus érzelmi megnyilvánulásaira, tevékenységére, életmódjára. Mindez nem lehet ellentmondásban azzal, amit az iskolában tanit, ahogyan állást fog­lal. A továbblépés feltétele a helyzet kritikus elemzése, ez a jelentés ezt tette meg. A pedagógusok ideológiai, szakmai felkészültségének növelését szük­segesnek tartjuk. Tartalmasabb, szervezettebb továbbképzésekkel se­gitjük /intézményi, városi, megyei szinten/. Nagyobb ideológiai, módszertani, szakmai segítséget kértünk a szak­felügyelőktől az egyes tantárgyak világnézeti nevelőmunkájához, az 1982/83-as tanévet igy inditottuk. A pedagógusok egy része még nem ismeri megfelelő szinten a világné­zeti nevelést, mint komplex feladatot - elsősorban módszertani se­gítséget igényelnek. Nehézség a gyakorlatban: a kötött tantanyag megtanítása. A^legfon­tosabb politikai, társadalmi gazdasági eredményeink beépítése a ta­nitási órákba. Ez is magasabb politiki, pedagógiai, tájékozottságot feltétel/ez. Sok időt fordítani az uj tantervek, tankönyvek, munka­füzetek megismerésére, kevés idő jut a politikai tájékozódásra. Még átgondoltabban kell felkészülni a mindennapi munkára.

Next

/
Thumbnails
Contents