MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1982. szeptember. 24.

118. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. IX. 24. - Napirend: - 1. Jelentés az általános és középiskolákban folyó eszmei-politikai nevelőmunka tapasztalatairól Eger városban, javaslat a továbbfejlesztés feladataira. - 2. Jelentés a város gazdálkodásának aktuális kérdéseiről a Központi Bizottság 1982. június 23-ai határozata alapján, különös tekintettel a termelési szerkezet alakulására. - 3. Személyi kérdések: Javaslat a pártbizottságból való felmentésre (dr. Nagy Sándor); javaslat a KISZ Eger Városi Bizottsága titkári funkciójában történő megerősítésre, és a városi pártbizottságba való behívásra (Farkas József).

Tapasztalatunk, hogy a gazdálkodó egységek exportérdekeltségének kö­zéppontjában a nem rubel elszámolású export árualapot biztositó uj ter­mékek kialakítása szerepel. Az elmúlt évben növekedett a kedvezőbb jö­vedelmezőségű termékek exportja mindkét relációban. Jobb eredményeket azok az egységek értek el, ahol a többpartneres kap­csolatok kialakultak. Több egység áremeléseket is el tudott érni /pl. Finomszerelvénygyár pneumatika elemeknél 19 kompresszornál 8-30 %/. A nagyobb önállósággal rendelkező, illetve az önálló vállalati gazdál­kodásra áttért vállalatok merészebben nyúlnak a gyártásfejlesztéshez /ezen belül a gyártmányfejlesztéshez/, igyekeznek bőviteni a gazdaságo­sabban előállitható - esetleg a tőkés piacokon értékesíthető gyártmány­féleségek körét, törekszenek a korszerűtlen, veszteségesen termelhe­tő termékek körének szükitésére. Vállalataink többsége figyelemreméltó eredményeket ért el az import­ anyagokkal való takarékosság és az import kiváltása területén. Több helyen tételesen megvizsgálták az importanyagok szerepét és he­lyettesítésük lehetőségét, /pl. gépipari egységek, Dohánygyár, MEFAG, Sütőipar/ Ezek eredménye azonban csak később, 1983-tól jelentkezik fo­lyamatosan. Olyan vélemény alakult kifogy nem célravezető az import általános és nem differenciált korlátozása. Ez esetenként az exportra történő termelést is akadályozza. /MEFAG, VILATI, stb./ A BTJBIV-nál gondot jelent, hogy az 1982-ben megkezdett 20 millió Ft-os tőkés exportot növelő beruházáshoz a tőkés importból származó gépekre importkorlátozás van. 4. A piaci munka területén a világpiaci recesszió elhúzódása, a szaporodó diszkriminatív intézkedések miatt a korábbiaknál hatékonyabb, széle­sebb területre kiterjedő munkával sem tudta több egységünk megtartani korábbi piaci pozícióját. A szakkülkereskedelmi vállalatok piaci tevékenységében a város inari egységei némi fejlődést ugyan tapasztalnak, de az közel sincs arányban a piaci helyzet romlásával. A piaci információk között elenyészők és nagyon hiányosak az előremuta­tó információkj ezek nagyrésze is csak prognózis. A Finomszerelvenygyárban a pneumatika és az olajszabályozó termékekre megkapott önálló külkereskedelmi joggal a lehetőségeiken belül éltek. 5. A kooperáció területén az egységek termék- és termelési szerkezetében szükséges alkatrészek, részegysegek ellátásával jelentkező háttéripari problémák csökkentésében az elmúlt években nem sikerült érdemben előbbre lépni. Ez vonatkozik az előgyártmányokra, hengerelő termékekre, öntvé­nyekre, hütőelemekre, műanyag alkatrészekre, bőr- és kárpitos alapanya­gokra. A kohászatot igen súlyosan érintő világpiaci recesszió ellenére sem ja­vult a szállítókészség, /ütemesség, minőség/ A TEK vállalatok készletezői tevékenysége^sem biztosítja a^vállalati készáru kibocsátásokhoz szükséges belső készletek csökkentését.

Next

/
Thumbnails
Contents