MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1982. szeptember. 24.
118. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. IX. 24. - Napirend: - 1. Jelentés az általános és középiskolákban folyó eszmei-politikai nevelőmunka tapasztalatairól Eger városban, javaslat a továbbfejlesztés feladataira. - 2. Jelentés a város gazdálkodásának aktuális kérdéseiről a Központi Bizottság 1982. június 23-ai határozata alapján, különös tekintettel a termelési szerkezet alakulására. - 3. Személyi kérdések: Javaslat a pártbizottságból való felmentésre (dr. Nagy Sándor); javaslat a KISZ Eger Városi Bizottsága titkári funkciójában történő megerősítésre, és a városi pártbizottságba való behívásra (Farkas József).
A piaci gondok éreztették hatásukat, ha eltérő mértékben is dolgozóink hangulatában. Lesz-e elég munka, terhelés az üzemeknek és egyéb ezzel összefüggő problémák sora került napirendre, szóbeszédben, különböző fórumokon, a pártinformációban. A párt-végrehajtóbizottság több alkalommal értékelte a helyzetet, alapszervezeteink elvégezték a gazdasági feladatok végrehajtásának féléves értékelését. A gazdasági vezetés, a párt és társadalmi szervek összehangolt tevékenységéről adhatok számot. A kialakult helyzethez kellett meghatározni a feladatokat. A vb. augusztus 12-i, majd. augusztus 26-i ülésén őszintén, nyiltan és kritikusan tárgyalta gazdálkodásunk helyzetét, állástfoglalt a tervfeladat egyes részfejezetei módosításában. Szeptember 14—én a vb.j majd a vállalati pártbizottság átfogó helyzetelemzést végzett es határozott meg feladatokat. Szeptember 15-én széleskörű aktivaülésen ismertettük, őszintén, nyiltan a vállalat helyzetét, az elhatározásokat és feladatokat. Ugy Ítélem meg, hogy a megtett intézkedések, a dolgozókkal folytatott széleskörű eszmecsere pozitiv hatása érezhető. Mindenekelőtt jobb, bizakodóbb a politikai hangulat. BeJejezésül még néhány gondolatot: Bizakodóak vagyunk a jövőt illetően. Tudjuk, hogy az 1983-as év még nehezebb erőpróba elé állitja a vállalat kollektíváját ? sok ma is a bizonytalansági tényező. Bizunk abban, hogy erőfeszítéseink eredménnyel járnak. Látjuk, hogy továbblépni csak exportorientáltságunk további fokozásával tudunk és főleg nem rubel relációban. Szükségesnek tartjuk viszont a nem rubel elszámolású export és a gazdasági szabályozó rendszer vizsgálatát, egyes elemei módósitását: Néhány szempontot kiemelek: - A^kompetitiv árképzést alkalmazó vállalatoknál célszerű lenne néhány %-os mozgás engedélyezése a nem rubel elszámolású export értékesítése, árszínvonal változása és jövedelmezőse, valamint a belföldi értékesítés árszínvonal változása és jövedelmezősége között, vagy több év átlagát figyelembe venni. - A szabályozórendszerben a bevezetett korszerűsítések ellenére is ma még elsősorban a rövidtávú érdekeltség dominál, nem sikerült kiiktatni a bázisszemléletet. - Az átlagosnál magasabb jövedelmezőséggel dolgozó vállalatok feltételeinek javitását, az alacsony hatékonyságnak visszafejlesztését biztosítsa az uj szabályozás, ez ma még nem érezhető. - A^rendelkezésre álló keretek függvényében és csökkenő mértékben célszerű volna, ha tőkés import engedélyezés ne áruféleségenként történne /részletes indoklássa, főhatósági döntés/ hanem kereteket kapnának a vállalatok és célszerűbben használnák fel a még szűkebb # import lehetőséget is. A jelentést a feladati résszel együtt elfogadásra javaslom.
