MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1982. július. 1.
117. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. VII. 1. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1982. június 23-ai üléséről. - 2. Jelentés az üzemi pártbizottságok gazdaságpolitikai irányító, ellenőrző munkájának tapasztalatairól. - 3. Személyi kérdések: dr. Vasas Joachim felmentése és kinevezése a megyei pártbizottság osztályvezetőjévé; Rakusz József és Sós Tamás felmentése; dr. Asztalos Miklós megválasztása a pártbizottság titkárává; Bereczki Bertalan kooptálása a pártbizottságba; Karácsony László kooptálása a pártbizottságba és a gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottságba; dr. Varjú Vilmos megerősítése tanácselnöki funkciójában; Kovács János megválasztása az agitációs- és propaganda munkabizottság elnökévé.
gorodásának tartósságát viszonylag időben felismertük. A szocialista országok közül is leghamarabb reagált gazdaságpolitikán^ a világgazdasági változásokra. Késtünk azonban a tőkés országokhoz viszonyítva és főként annak felismerésében, hogy gazdasági fejlődésünk külső feltételei tovább romolhatnak, s ezek átrendezik a gazdasági munka egészét, hogy a gazdálkodásnak a korábbinál sokkal magasabb mérce elé állitó következményei vannak. Az elmú lt é vtized során, de következetesebben 1979 óta a külső f eltételekhez va ló alkalmazk odás teré n nagy lépéseke t tej^tünk*_~ Nagyhorderejű döntés volt a XII, kongresszusnak az az állásfoglalása, hogy az életszínvonal rendszeres, érezhető mértékű és általános növelése helyett csak annak megőrzését tűzhetünk ki célul, s az is, hogy gazdasági fejlődésünket kezdetben csökkenő, 3 középtávon stagnáló beruházások mellett kell megvalósítanunk. Lényeges szemléleti változást tükröz a létszámnövelés helyett a létszámtakarékos munkaerőgazdálkodás megkezdése; az extenzív beruházáspolitika helyett a rekonstrukciós tipusu fejlesztések előtérbe állítása; a jövedelemelvonó intézkedések helyett a pénzhezjutás feltóteleit szigoritó jövedelempolitikai gyakorlat alkalmazása; a kormányzati és vállalati szervezeti rendszer fejlesztése; a szocialista szektoron belül a szövetkezeteknek az állami vállalatokkal való egyenrangú kezelése; a vállalkozási formák kiszélesítése; az egységes árfolyam bevezetése, a Nemzetközi Valuta Alaphoz, valamint a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz való csatlakozásunk. • i Ezek hatásai - jóllehet megfékezték a gazdasági egyensúly gyors romlását - még nem bontakoztak ki teljeskörüen. Érvényesítésüknél tekintettel kell lenni az ország belpolitikai stabilitásának megőrzésére, a társadalom teherbiróképességére. Ezen túlmenően gyakorlati alkalmazásuk sem volt mindig következetes, ^megoldandó feladatok természete is olyan, amelyeknél tartós eredményt csak a minőségi tényezők érdemi javulása hozhat.
