MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1982. július. 1.
117. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. VII. 1. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1982. június 23-ai üléséről. - 2. Jelentés az üzemi pártbizottságok gazdaságpolitikai irányító, ellenőrző munkájának tapasztalatairól. - 3. Személyi kérdések: dr. Vasas Joachim felmentése és kinevezése a megyei pártbizottság osztályvezetőjévé; Rakusz József és Sós Tamás felmentése; dr. Asztalos Miklós megválasztása a pártbizottság titkárává; Bereczki Bertalan kooptálása a pártbizottságba; Karácsony László kooptálása a pártbizottságba és a gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottságba; dr. Varjú Vilmos megerősítése tanácselnöki funkciójában; Kovács János megválasztása az agitációs- és propaganda munkabizottság elnökévé.
telepítését, sőt csökkenti azok számát, s nem telepit egyetlen további rakétát sem olyan helyre, ahonnan a nyugat-európari országok elérhetők. A középhatótávolságu fegyverekről folyó tárgyalásokon a megállapodás legfőbb akadályát változatlanul az jelenti, hogy az Egyesült Államok mindezideig nem mutatott hajlandóságot az európai térségben lévő amerikai támaszpontokon elhelyezett atomfegyverhordozóin - vagyis a repülőgépeken és tengeralattjárókon - lévő eszközeinek bevonására. Nem lehet figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy a jelenlegi egyensúly szerves részét képezi az önálló a ngol_é s francia at omütőerő, amelyek korlátozása viszont nincs napirenden. A szovjet-amerikai katonai erőegyensúly, a fegyverzetkorlátozási tárgyalások, valamint a szocialista és a tőkés országok közötti gazdasági és más kapcsolatok további sorsa jelentős figyelmet kapott a hét tőkés állam vezetőinek versaillesi találkozóján, illetve a NATO bonni csúcsértekezletén. A résztvevők döntő többsége elengedhetetlennek minősitette a megállapodást a hadászati, illetve európai nukleáris fegyverek korlátozásáról. Az Egyesült Államok szövetségesei az amerikai nyomás ellenére lényegében nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy tovább szükitik kapcsolataikat a szocialista országokkal. Különösen francia, nyugatnémet és kanadai részről hangsúlyozták a szocialista országokkal kialakított gazdasági együttműködés fontosságát országaik számára. Az elfogadott döntések tehát nem jelentenek minőségi változást a résztvevő országok eddigi politikájához képest. Ugyanakkor a hitelkapcsolatokra vonatkozó közös álláspont további szigorításokat helyez kilátásba, ami viszont kedvezőtlen hatást gyakorolhat a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokra. Mindez azt m utatja^Jio g y az Egyesül t Államok ujabb lehetőségeket lát a Szovjetunió, ja^sgoci^lista közösség gazda sági neh ézségeiben, s ezeket igyekszik a maga javára kihasználni.
