MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1981. szeptember. 18.

114. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IX. 18. - Napirend: - 1. Jelentés a gazdálkodás minőségi tényezői kibontakoztatásának tapasztalatairól a város gazdasági egységeiben. - 2. Dr. Csapó István pártfegyelmi ügye; Kiss Ferenc felmentése fegyelmi bizottsági tagsága alól; Máté Imre és Juhász Ferenc megválasztása a városi pártbizottság tagjává.

Az V. ötéves terv időszakában az építőiparban foglalkoztatottak száma osak kismértékben - öt év alatt 6,2 %-kal - nőtt. Az egyes építőipari szervezetek létszám helyzete eltérően alakult. Dinamikusan nőtt a létszám az IKLV-nél /l62,8 %/, és a Tanácsi Épitőipari Vállalatnál /107,3 %/

f a többi egységnél viszont a létszám csökkenése volt a jellemző. Növekedett a szak-szerelő ipari szakmunkások száma, ugyanakkor a hagyományos, az épités-szerelésben nagyfontosságú szakmákban nem nőtt, illetve egyes esetekben jelentős csökkenés következett be. /pl. az ács— és kőműves szakmákban/ Az a tapasztalatunk - néhány kivételtől eltekintve -, hogy a rendelkezésre álló szakmunkás struktúra nincs teljesen összhangban a vállalatok termelési feladataival, ami hatékonyság rontó tényezőként fogható fel. A termelékenység és a hatékonyság emelésének fontos forrása a munkaidő kihasználás javítása. Az épitőipari vállalatoknál a mulasztott napok zömét a fizetett szabadság ós a betegségek miatti kiesések jelentik. Az igazolatlan hiányzások száma a különböző intézkedések hatására sem csökkent számottevően. E tekintetben az iparágon belül legkedvezőtlenebb a helyzet az Állami Épitőipari Vállalatnál és a Téglagyár ban, ahol átlagosan meghaladja dolgozónként az 1-1,5 nap kiesést az igazolatlan hiányzás. A munkahelyen eltöltött, de nem munkával töltött kieső idő móré teiben lehetőséget kinál a termelékenység növelésére, a hatékony ság fokozására. Ebben fontos szerepet kell hogy kapjon a munkafe gyelem erősítése, a technológiai fegyelem fokozása, a munka- ós üzemszervezés javitása. Az V. ötéves terv időszakában az épitőipar termelékenységi szint jo dinamikusan emelkedett. A munkatermelékenység az 1 főre jutó termelés a lap .ián ^6,6 $-kal, az egy fizikai foglalkozásura jutó termelés alapján 1976-1980. közötti években k8,k $-kal növekedett. /lQ.sz. melléklet/