MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1981. szeptember. 18.

114. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IX. 18. - Napirend: - 1. Jelentés a gazdálkodás minőségi tényezői kibontakoztatásának tapasztalatairól a város gazdasági egységeiben. - 2. Dr. Csapó István pártfegyelmi ügye; Kiss Ferenc felmentése fegyelmi bizottsági tagsága alól; Máté Imre és Juhász Ferenc megválasztása a városi pártbizottság tagjává.

A termelési érték, a költségek ós a nyereség növekedési ütemét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az 1977-78-79. években a költségek növekedési üteme alatta maradt a termelési érték növekedési ütemének. /2. sz, melléklet/ Ezt a folyamatot - elsősorban a gépipari ágazat egységeiben - a nyereség dinamikus növekedése kisérte, 1980-ban a termelési érték alakulásától eltérően a költségek még kismértékben emelkedtek. Az 1980. évi árváltozások hatására az egységek azzal azonos mértékű, hatékonyabb gazdálkodással már nem tudtak válaszolni. Az eszközök hatékonyságát kifejező, a 100 Ft állóeszközre jutó termelési érték és anyagmentes termelési érték /3.sz.melléklet/ és a 100 Ft eszközre /álló + forgó/ jutó nyereség /k. sz,melléklet / mutatók alapján - a nehézipari ágazat kivételével - az eszközhatékony- ság az ipari egységekben romlott. A 100 Ft állóeszközre jutó anyagmentes termelési érték mutatója ipari átlagban 1980-ra az 1975. évi szint 88 $-a. Az eszközhatékonyság csökkenésének főbb okai: - nagyértékü szerszámgépek nem megfelelő kihasználása /alacsony a műszakszám, kis sorozatnagyság, átálláskor hosszú állásidő, stb,/; - nem megfelelő készletgazdálkodás; - anyagár-emelkedések; - munkaszervezés hiányosságai; - több vállalati beruházás a tervidőszak utolsó éveiben készült el, beüzemeléskor a teljes kapaoitést még nem tudták kihasználni; - 1980-ban csökkenő termelés - 8 $-kal növekvő állóeszköznövekedós; - kooperációs készség hiánya miatt , a költséges önellátásra törekvés /pl. szerszámüzemek nagyértékü gépei/ A munkatermelékenység alakulását az 1 főre jutó termelési érték és az 1 főre jutó anyagmentes termelési érték segítségével vizsgáltuk. /5. sz, melléklet/ Az 1 főre jutó anyagmentes termelési érték növekedésének üteme elmaradt az 1 főre jutó termelési érték növekedési ütemétől. A nettó mutató 1980, évi nagymértékű csökkenése - a termelés csökkenésén tul - elsősorban az árváltozásokkal hozható összefüggésbe.