MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1981. július. 3.

113. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. VII. 3. - Napirend: - 1. Jelentés a pártbizottságok és pártvezetőségek irányító és ellenőrző munkájáról, javaslat a továbbfejlesztés feladataira. - 2. Kovács László pártfegyelmi ügye.

A pártvezetőség a vezetőség mellett müköciö munkacsoport konkrét segítségével készíti elő a napirendeket. Gondjuk: hol a batár, meddig lehet elmenni, hogy ne a pértvezetőség helyett dolgozzanak. Konkrét gazdasági kérdésben levélben kérték a vállalat vezetőségét. Pórttagságuk nem kívülről szemléli a gazdasági munkát, cselekvően politizál ós dolgozik. Kocsis József elvtárs: Érdeklődéssel tanulmányozta a pártbizottságok és pártvezetőségek munkáéról készült jelentést. Több okból. Egyik ok és az egy kicsit szubjektív, hogy a ml pártvezetőségünket, a dohánygyárban folyó politikai munkát hogyan értékeli, Minden évben sor kerül ugyan az összevont taggyűléseken a pártvezetőség munkájának minősitősére, ahol az önmagunkhoz viszonyított fejlődést lehet lemérni. Számunkra ez a lényeges, de nem közömbös az sem, hogy a város politikai életében hol foglaljuk el helyünket. Ez is egyfajta konrtollja a munkánknak, ®römmel állapítottam meg, hogy "nem lógunk" ki a sorból, ez megnyugtató, de megelégedettségre semmi okunk. Az a véleményem, hogy e téma napirendre tűzése, a helyzetértékelése majd a feladatok meghatározása nagyon időszerű. Az a meggyőződésem, hogy a téma vizsgálatával megbízott munkabizottság alapos munkát végzett, a reális valóságot tárja a pártbizottság elé és olyan feladatokat javasol határozattá emelni, melynek időszerűek, szükségesek, melyek végrehajtása tovább fogja emelni munkánk szinvonalat. Ezeken tul azért is kértem szót, hogy aláhúzzam az előterjesztésnek azt a megállapításét, hogy ",,, az ideológiai és kulturális munka helyenként a szükségesnél kisebb arányban kerül napirendre,,," és ebhez kapcsolnám azt a másik megállapítást, hogy ",,, hiba, hogy a testületi tagok egy része nem kapcsolódik be a tervező munkába", Vagy "... a tagok egy része nem vesz részt a vitában,,,", Megítélésem szerint ez a két dolog szorosan összefügg és az utóbbi egyenes következménye az előzőnek. Magyarul: ahol nem foglalkozunk kellően a képzéssel és művelődéssel, az nem hiba, hanem bűn. Nem várhatjuk el a tisztségviselőktől egy adott témában az aktív közreműködést, ha nem készítjük fel, ha nem teremtünk lehetőséget a művelődésre és nem biztosítjuk a továbbtanulásnak a lehetőségét, Em itt nem csak a politikai képzésre gondolok elsősorban, hanem a szakmai képzésre is és továbbtanuláson a 9 éltalános iskola befejezését is, a szakmunkásbizonyítvány megszerzését is és a vezetők továbbképzését is értem. És ha a szakmai képzés tematikája helyes arányban tartalmaz politikai, társadalmi ismereteket, akkor elégedettek lehetünk. Miért hangsúlyozom ezt? Azért, mert a jelenlévők előtt ismert tény, hogy néhány évvel ezelőtt enyhén szólva a történelem tanítását felületesen kezelték oktatási intézményeinkben. Örvendetes viszont az, hogy mér jé uton haladunk afelé, hogy ez a hibás szemlélet megszűnjön. Ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy elmondjak egy személyes tapasztalatot. Tagja voltam az elmúlt napokban a szakmunkásainkat vizsgáztató bizottságnak. Öröm volt hallani mind a nappali, mind a felnőtt tagozaton, hogy társadalmi ismeretekből mennyire jól felkészültek, tájékozottak és ami a lényeges, ismerik az összefüggéseket.