MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1981. április. 30.
112. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 30. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1981. március 26-ai üléséről. - 2. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek teljesítéséről, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 3. Személyi kérdések: Rabóczki Lajos párttisztségből való felmentése; Sós Tamás kinevezése az Eger Városi KISZ Bizottság titkárává; Szabó István pártfegyelmi büntetésének törlése.
A pártvezetőség a vezetőség mellett működő munkacsoport konkrét segítségével készíti elő a napirendeket. Gondjuk: hol a határ, meddig lehet elmenni, hogy ne a pártvezetőség helyett dolgozzanak. Konkrét gazdasági kérdésben levélben kérték a vállalat vezetőségét. Párttagságuk nem kívülről szemléli a gazdasági munkát, cselekvően politizál és dolgozik, Koosis József elvtárs: Érdeklődéssel tanulmányozta a pártbizottságok és pártvezetőségek muntójáról készült jelentést. Több okból. Egyik ok és az egy kicsit szubjektiv, hogy a mi pártvezetőségünket, a dohánygyárban folyó politikai munkát hogyan értékeli. Minden évben sor kerül ugyan az összevont taggyűléseken a pártvezetőség munkájának minősítésére, ahol az önmagunkhoz viszonyított fejlődést lehet lemérni, Számnnkra ez a lényeges, de nem közömbös az sem, hogy a város politikai életében hol foglaljuk el helyünket. Ez is egyfajta konrtollja a munkánknak, u römmel állapítottam meg, hogy "nem lógunk" ki a sorból, ez megnyugtató, de megelégedettségre semmi okunk. Az a véleményem, hogy e téma napirendre tűzése, a helyzetértékelése majd a feladatok meghatározása nagyon időszerű. Az a meggyőződésem, hogy a téma vizsgálatával megbízott munkabizottság alapos munkát végzett, a reális valóságot tárja a pártbizottság elé és olyan feladatokat javasol határozattá emelni, melynek időszerűek, szükségesek, melyek végrehajtása tovább fogja emelni munkánk színvonalát. Ezeken tul azért is kértem szót, hogy aláhúzzam az előterjesztésnek azt a megállapítását, hogy ",,, az ideológiai és kulturális munka helyenként a szükségesnél kisebb arányban kerül napirendre," és ehhez kapcsolnám azt a másik megállapítást, hogy ",,, hiba, hogy a testületi tagok egy része nem kapcsolódik be a tervező munkába", Vagy ",,, a tagok egy része nem vesz részt a vitában,,,". Megítélésem szerint ez a két dolog szorosan összefügg és az utóbbi egyenes következménye az előzőnek. Magyarul: ahol nem foglalkozunk kellően a képzéssel és művelődéssel, az nem hiba, hanem bűn. Nem várhatjuk el a tisztségviselőktől egy adott témában az aktív közreműködést, ha nem készítjük fel, ha nem teremtünk lehetőséget a művelődésre és nem biztosítjuk a továbbtanulásnak a lehetőségét, Éa itt nem csak a politikai képzésre gondolok elsősorban, hanem a szakmai képzésre is és továbbtanuláson a 8 általános iskola befejezését is, a szakmunkásbizonyitvány megszerzését is és a vezetők továbbképzését is értem. És ha a szakmai képzés tematikája helyes arányban tartalmaz politikai, társadalmi ismereteket, akkor elégedettek lehetünk. Miért hangsúlyozom ezt? Azért, mert a jelenlévők előtt ismert tény, hogy néhány évvel ezelőtt enyhén szólva a történelem tanítását felületesen kezelték oktatási intézményeinkben. Örvendetes viszont az, hogy már jó uton haladunk afelé, hogy ez a hibás szemlélet megszűnjön. Ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy elmondjak egy személyes tapasztalatot. Tagja voltam az elmúlt napokban a szakmunkásainkat vizsgáztató bizottságnak. Öröm volt hallani mind a nappali, mind a felnőtt tagozaton, hogy társadalmi ismeretekből mennyire jól felkészültek, tájékozottak és ami a lényeges, ismerik az összefüggéseket.
