MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1981. április. 30.

112. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 30. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1981. március 26-ai üléséről. - 2. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek teljesítéséről, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 3. Személyi kérdések: Rabóczki Lajos párttisztségből való felmentése; Sós Tamás kinevezése az Eger Városi KISZ Bizottság titkárává; Szabó István pártfegyelmi büntetésének törlése.

Magyar Szocialista Munkáspárt Szigorúan bizalmas! Városi Bizottsága Készült: 55 pld-ban Eger V/Ti tk/12 Eger, 1981. IV. 15. JELENTÉS az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek megvalósításáról, javaslat a VI, ötéves terv városi feladataira A/ Az V. ötéves tervidőszak eredményeinek értékelése I. A város gazdaságában az V, ötéves terv időszakában az ipar Jelenetősége tovább nőtt, /A tervidőszak adatai az 1, sz. mellékleten találhatók./ Az ipari termelés öt év alatt 22,7 £-kal emelkedett. 1976-78. években a fejlődés dinamikus, 1979-80, években padig mérsékeltebb volt. A tervidőszak folyamán végrehajtott szervezeti változásokkal a közópUzeroi szervezeti jelleg tovább erősödött. Főbb szervezeti változások voltak: - a megyei Sütőipari Vállalat koncentrációja - a Vas- ás Fémipari és a Fám- és Villamosipari Szövetkezet fúziója - az AGRIA Bútorgyár minisztériumi felügyelet alá került, és átvette a megszűnt Bútoripari Szövetkezetet - a Heves megyei Nyomda Vállalat ugyancsak minisztériumi felügyelet alá került, mint a Révai Nyomda Gyáregysége - 1980-ban a tröazti rendszer megszűnésével önálló vállalat lett az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát ás a Dohánygyár Az ipari beruházási tevékenység a tervidőszak éveiben igen alánk volt. A beruházások kivitelezése, üzembeállítása a legtöbb egységnél a tarveknek megfelelően alakult. Jelentős elhúzódás a Cipőipari Szövetkezet tiazanánai beruházásánál volt, illetve az öntödei Vállalat egri Vasöntödéjében városfejlesztési elképzelések tisztázatlansága miatt nem indították a tervezett beruházást„ A legtöbb beruházás - az ipari össz-beruházások kk~%-a. - a gépiparban valósult mag. Gépipari beruházások elsősorban a teohnológia korszerűsítését szolgálták. Ennek eredményeként korszerűbb lett a gyártmányszerkezet, /Csepel Autógyár 3. az. Gyára, Finomszerelvénygyár/ javult a gyártmányok minősége /MEZŐGÉP, VTLATI/, a munkafeltételek jobbá váltak ás bővült a kapacitás /KAEV k. sz. Gyára, Hm. Finommechanikai Vállalat/.