MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1981. április. 30.
112. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 30. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1981. március 26-ai üléséről. - 2. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek teljesítéséről, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 3. Személyi kérdések: Rabóczki Lajos párttisztségből való felmentése; Sós Tamás kinevezése az Eger Városi KISZ Bizottság titkárává; Szabó István pártfegyelmi büntetésének törlése.
sével válaszolt, ami tovább súlyosbította a gazdasági helyzetet. Végülis - mint ismeretes - kompromisszumos megegyezés született, viszont ez kétségtelenül ártott a kormány tekintélyének. A falusi magángazdálkodók uj érdekvédelmi szervezeténe alakulását a Szolidaritás Szakszervezet kezdeményezte, az elképzelést az egyház is felkarolta. Az úgynevezett Falusi Szolidaritás létrehozása és engedélyezése körül politikai ütközet bontakozott ki. A párt azért ellenezte az uj szervezet létrehozását, mert az lényegében olyan politikai jellegű, szervezett mozgalomként tevékenykedhetne, araoly a magántulajdonosi érdekeket juttatná kifejezésre. Ez ujabb komoly akadályt jelentene a mezőgazdaság szocialista viszonyai megteremtésének útjában, s továbberősit ené az e gyház pozícióit a falusi lakosság körében.^Végül ebben a kérdésben is felemás megoldás született. A LegfeSLső Bíróság elutasította ugyan a mozgalom szakszervezetként történő bejegyzését, ez a döntés azonban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a magángazdálkodók olyan uj érdekvédelmi szerveze\eket hozzanak létre, amelyek fokozatosan kiszoríthatják a meglévő Mezőgazdasági Köröket. Az uj szervezetek létrehozása gyakorlatilag meg is kezdődött, a Szolidaritás Szakszervezet pedig kinyilvánította készségét ezek integrálására saját szervezeteibe. \ Az elmúlt év ősze óta érzékelhető volt bizonyos feszültség az értelmiség ós a diákság körében is. Ez év elejétől ez különösen élessé vált az egyetemeken és főiskolákon, amiben a hallgatók mellett jelentős szerepet játszottak az oktatók is. A követelések lényege az oktatás marxista tartalmának visszaszorítására, valamint az oktatási intézmények teljes autonómiájának megteremtésére, a diák-önkormányzat jelentős kiszélesítésére ós egy uj, független, érdekvédelmi diókszervezet létrehozására, a meglévő, az egész ifjúságot átfogó Szocialista Ifjúsági Szövetségek Föderációjának gyengítésére, összességében a párt irányító szerepének kiezoritására irányultak. A kormányzat a
