MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1980. július. 4.

108. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. VII. 4. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1977. október 20-ai határozatának végrehajtásáról, javaslat a további feladatokra. - 2. Tájékoztató az országgyűlési képviselő- és tanácstag-választások tapasztalatairól. - 3. Tájékoztató a város általános rendezési tervének koncepcióiról és az ezzel kapcsolatos feladatokról.

tonnával kevesebb gabonát, alig fele annyi burgonyát termelt, mint az elmúlt évben, 6 jelentős a lemaradás a betakarítási munkákban is. A hazai erőfeszítések és a szocialista országok segítsége ellenére is növekszenek az ellátási gondok, nincs elegendő hus, vaj, cukor és más alapvető élelmiszer. Ezzel párhuzamosan mind nagyobb méreteket ölt az élelmiszerek feketepiaci forgalma. Az árufedezet nélküli bér- és jövedelemnövelő intézkedések ilymódon csak az inflációs folyamatot erősitik. Tovább romlott az ország külkereskedelmi és fizetési mérlege is, a tőkés adósságállomány slórte a 25 milliórd dollárt. Hozzávetőleges adatok szerint 1980-ban mintegy 7 milliárd, a következő évben pedig 6-7 milliárd dollár összegű adósság-törlesztési kötelezettség terheli a népgazdaságot. Ezért a kormányzat kénytelen ujabb kölcsönöket, illetve az esedékes törlesztések egy részének halasztását kérni. A politikai harc fő területét a munkások megnyerése, szervezeti oldalról pedig a szakszervezeti mozgalom jelenti. A Szolidaritás nevü szakszervezeti tömörülés jelentős tömegekre támaszkodik, taglótszáma már eléri a szervezett dolgozók kétharmadát. A szolidaritás vezetésében mindinkább azoknak a szocialistaellenes erőknek a befolyása érvényesül, akik a szervezetet a kormányzatra gyakorolt nyomás eszközeként igyekeznek felhasználni. A kibontakozás feltételeinek megteremtésében nem vállalnak részt, sőt: az ország válságos helyzetét, teherbíró képességét figyelmen kivül hagyva ujabb és ujabb követeléseket fogalmaznak meg és olyan lépéseket erőszakolnak ki, amelyek tovább súlyosbítják a gazdasági gondokat, növelik a társadalmi feszültséget. Az értelmiség és az egyetemi ifjúság körében növekszik a pártellenes hangulat, fokozódik az ellenséges irányzatok befolyása. Nagy gondokat okoz, hogy a tömegtájékoztatás - különösen a rádió és a televízió - irányítása kicsúszott a párt kezéből, az újságírók és a nyomdák jelentős része kiszolgálja a Szolidaritás ellenséges törekvéseit.