MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1979. január. 18.

101. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. I. 18. - Napirend: - 1. Jelentés az 1978. évi tervfeladatok teljesítésének gazdasági és politikai tapasztalatairól. Javaslat a városi pártbizottság 1979. évi Cselekvési Programjára. - 2. Tájékoztató a városi párt végrehajtó bizottság 1978. évi munkájáról. - 3. Különfélék: megkezdődnek az alapszervezeti beszámoló közgyűlések.

Arra a román álláspontra reagálva, hogy a nemzetiségi kérdés kizárólagos belügy, küldöttségünk kidomborította az 1977* évi közös állásfoglalás azon részét, miszerint a nemzetiségek léte kapcsolataink fontos tényezője és azoknak hidat kell alkotniok népeink között. Válaszul arra a kijelentésre, hogy Romániában a nemzetiségi kérdést egyszer s mindenkorra megoldották, delegációnk pártunk szövetségi politikájának tapasztalatai alapján kifejtette, hogy a társadalmi kérdéseket folyamatukban kell vizsgálni, igy a nemzetiségek életének feltételeire is állandó figyelmet kell fordítani és a helyes politika megvalósításának feltételeit a mindennapi munkában szakadatlanul javítani kell. A román küldöttség hat pontba foglalva javaslatokat vetett fel a magyar-román kapcsolatok továbbfejlesztésére. Ebben szerepel a haladó történelmi hagyományok közös ápolása; közte a kölcsönös megemlékezés pártjaink megalakulásának évfordulójáról, továbbá a Tanácsköztársaság és az egységes román nemzeti állam létrejöttének 60. évfordulójáról. Javasolták, hogy fejlesszük politikai, kulturális és ideológiai együttműködésünket, a nemzetiségi kérdést pedig mindkét részről a tartós barátság tényezőjeként, az országaink közötti jószomszédság jegyében kezeljük. Javasolták, hogy szüntessük be a nyilvános vitát, s kezdeményezték, hogy megfelelő alkalommal a két fél közös nyilatkozatban jelentse ki: nincs közöttük határkérdés, mert az egyszer s mindenkorra megoldást nyert. Delegációnk az együttműködés fejlesztése érdekében felvetett román javaslatokat megfontolásra érdemesnek minősítette, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy kétoldalú kapcsolataink továbbfejlesztésének jó alapját képezik a Debrecenben, illetve Nagyváradon elfogadott megállapodások. A határokra vonatkozó deklarációval kapcsolatban utalt Kádár János elvtárs 1958-ban Marosvásárhelyen, majd 1975-ben Helsinkiben elmondott beszédére, amelyek világosan kifejezik a határok kérdésében elfoglalt elvi álláspontunkat. Véleményünk szerint a román fél által igényelt közös kinyilatkoztatás a magyar közvéleményben értetlenséget, nemzetközi viszonylatban pedig a kivánttal éppen ellentétes hatást váltana ki.