MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. augusztus. 24.

56. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VIII. 24. - Napirend: - 1. A kommunista erkölcs fejlesztésének tapasztalatairól és feladatairól. - 2. Tájékoztató a vezetőségválasztások előkészületeiről. - 3. Különfélék: Kónya Lajos felmentése a városi KISZ-bizottság titkári funkciójából, helyette Kovács János kinevezése.

Az MSZMP VIII. Kongresszusának határozata összefoglalja azokat a legfőbb erkölcsi tulsjdonásokat, amelyek a kommunistákat a szocializmus felépéitésének feaakaszában jellemzik és amelyek egyben a kommunista erkölcsi nevelés célját ismeghatár ózzák, fizek az elvek a következők: - a kizsákmányolás elleni harc, mindenféle elnyomás és társadalmi igazságtalanság szenvedélyes gyűlölete^ - odaadás a szocialiszmus ügye iránt, a szocialista haza szeretete; - a nép önzetlen szolgálata, testvéri szolidaritás minden ország dolgozóivei, minden néppel; - harcos internecieonalizmus; a társadalom javára végzett lelkiismeretes munka, - a közügyek iránt szevendélyes érdeklődés, - kárleihetetlenség a társadalom és az egyes emberek kárára elkövetett visszaélésekkel, az önzéssel, a becstelenséggel, a karrierizmussal, a hatalommal v ló visszaéléssel, az önteltséggel,és a kritikátlansággal szemben. - Erkölcsi tisztaság, egyszerűség ás szerénység a társadalmi és magánéletben. A fentiekből kiderül, hogy a szocialista erkölcs két legfontosabb!) alapelve a kollektivizmus, és a szocialista humanizmus. A kollektivizmus elvével majd a későbbiek során fogunk foglalkozni A szocialista humanizmus fogalmazására azért térünk ki, mert gyakori tapasztalatunk, hogy e fogalomnak csak az első részét alkalmazzák a gyakorlatban és a második részéről gyakran megfeledkeznek egyesek. A szocialista humanizmus jelenti: a./ a munkások, parasztok, dolg zó embere forró szeretetét, és sokoldalú harcot a dolgozó nép felemelkedéséért, a szocialista forradalomért. A szocializmus, majd a kommunista társadalom felépítéséért. Izzó gyűlöletet mindazok ellen, akik a szocialista társadalom ellens gei és meg akarják gátolni a nép boldogulását és veszélyeztetik az emberiség békéjét. Országunk erkölcsi arculatával, városunk arculata is jelentősen megváltozott a felszabadulás óta. Egyre többen vannak olyanok, akik legalább is fő tevékenységükben kommunista módjára cselekszenek. A dolgozók legjobbjait pedig már egyre inkább a kommunista erkölcsi tulajdonságok jellemzik. társadalmunk politikai egységének megvalósulása nyomán fokozatosan létrejön fő vonaásaiban az erkölcsi egység is, mely fejlődésünk uj hajtóerejévé válik.