MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. július. 1.

55. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VII. 1. - Napirend: - 1. Tájékoztató a gazdasági mechanizmus reformjáról.

Hozzászóltak a napirendhez: T)r. Molnár Imre Nagyon szép dolog ez ahogyan a Kacsomé elvtársnő elmondta és jó is lesz biztosan. Elvileg egyet is ért vele mindenki, de nem látom, hogy gyakorlatban hogy fog ez kinézni. Miben, és milyen mértékben lesznek önállóak a vállalatok, ezt nem tudjuk. Hogyan történik az anyag biztositás, nem lesz-e anyaghiány, és ki lesz ezért a felelős? A bank fogja-e ellenőrizni azt, hogy érdemes-e a vállalatnak kölcsönt adni? Fel fog-e duzzadni a bank adminisztráció, nem fogja* e az ipari adminisztrációt helyettesíteni? Azt sem tudom, hogy most a tanácsoknál melyik nagyobb a bevétel-e vagy a dotáció. Azt szeretném hallani, ha felállnak valaki egy vállalattól és elmondaná, hogy nálunk a vállalatnál igy képzeli el az uj mechanizmust, ugy tudnám megérteni, hogy mit jelent ez egy vállalatnál.. Mucsi Sándor Ez nagyon széles skálájú anyag, a Központi Bizottság anyaga alapján nem is lehetne többet adni, mint amit hallottunk. Megjelent egy kormányhatározatnak, melynek értelmében 1967. szept. 3o-ig az összes, gazdasági mechnizmussal kapcsolatos részfeladatok kidolgozását a minisztériumoknak el kell késziteni. Ugy gondolom, hogy a minisztériumoknak és az országos hatáskörű szerveknek nagyon komoly munkát kell végezni, hogy ez a munka határidőre elkészüljön. Rendkívül nagyhorderejű dolgokról van itt szó. Mind a gazdaság vezetőknek, mint az irányító hatóságoknak a vállalatok önállóságának növelése ellenére is rendkívül komoly felelősséget ad az egész gazdasági élet irányításában. Mi volt eddig a helyzet; a kötelező tervmutatókat berakták egy naptárszerü ütemtervbe és ment a munka. Ez most megszűnik! A vállalat vezetésre lesz bizva, hogy milyen szerződéseket kössenek a megrendelőkkel. Hogy néz ki a termék kalkulált ára, mi marad a vállalatnak? - ilyen szempontból is rendkívül nagy felelősége lesz a vállalat vezetésnek és irónyitó hatóságnak. Eddig extenziv fejlesztés volt, foglalkoztatási problémákat kellet megoldani, régen beszéltünk az intenziv termelésről. Rendkívül nagy jelentőségűnek tűnik az az intézkedés, hog y az átlagbér mérése megszűnik, mert ez akadályozta a termelést.Azt mondták, hogy nem lehet az átlagbért túllépni, mert egyes embereknél nagyon megurik a vásárlóerő, és ez nincs lefedezve áruval. Véleményem szerint, most ezek az átlagbér tartó létszámok a vállalatoktól ki fognak kerülni. A gyengébb munkások egy kicsit ki fognak szorulni, kis:orul egy csomó segédmunkás is, de az építőiparban a felszabaduló munkaerőt mór várják. Az adminisztráció növekedése; évről-évre beszélünk róla, hogy csökkenteni kell az adminisztrációt, de ugyanakkor uj és uj témákra kivéncsiak a felsőbb szervek és küldik le a kérdőivek tömegét, hogy- határidőre adjunk véleményt. Idelent sokasodik a munka, nem tudják ellátni a régi létszámmal. Védik az Íróasztalt és mindig kifundálnak valami ujat. Nehéz dolog ma még a mechanizmussal kapcsolatban mélyreható vitába bocsátkozni, mert sok minden van, amit még nem látunk, örömmel tudom üdvözölni, hogy a szakszervezeti bizottságoknak megneveszik a szerepe, mer kell valósi tani, hogy ne csak egyoldalú érdekvédelmet képvislejenek.