MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. július. 1.

55. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VII. 1. - Napirend: - 1. Tájékoztató a gazdasági mechanizmus reformjáról.

- lo - Ilyen szabályozó eszköz lesz az állami költségvetés meghatározott célra való kiadása, - A hitelnyújtás feltételeinek központi szabályozása 63 a szelektiv hitel politika. /A vállalat sajáterős hozzájárulása alapján való döntés./ - A valuta árfolyamok és deviza szorzók állami megállapítása. - Exportra, importra vonatkozó állami döntések. - Ezen tul megmarad a központi utasítás lehetősége olyan termékek gyártására, amelyre a népgazdaságnak szüksége van ás nem termelik, és olyan esetre is, amikor a vállalat tevékenysége eltér a központi elképzelésektől. Az állam ilyen jellegű beavatkozása azonban kivétel lesz a jelenlegi helyzettel szemben ahol ez a szabály. Az eddigi tervezési rendszerrel szemben az ujat főleg az jelenti, ho y az előző tervlebontásos rendszer főleg a rész folyamatokat szabályozta, a jelenlegi pedig a jobb összmunkára ösztönzi a vállalatokat. A jelenlegi rendszer fő hiányossága éppen az, hogy nem képes tervszerűséget biztosítani az önköltség csökkentés, a beruházások hatékonysága, a készletek alakulása, a műszaki fejlesztés és a külkereskedelem területén. A jövőben a vállalati munka értékmérője a nyereség lesz. A termelés célja nem a nyereség, hanem a szükségletek egyre jobb kielégítése. A nyereség ehhez eszköz lehet. A vállalat maga állítja össze éves termelési tervét, köt szállítási szerződéseket, keresi meg termékei elhelyezésének állami vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél, kereskedelmi szerveknél. Arról is maga dönt, hogy a feladatok megoldásóhoz, milyen mennyiségű és minőségű munkaerőt foglalkoz1at, milyen eszközöket vesz igénybe. Az igy készült vállalati tervek a vállalat ját adják. Az éves tervek összeállításához megkapja a vállalat az állami megkötéseket, amelyekről az előbb beszéltünk. A tervek fő szempontja a jövedelmező gazdálkodás és ezért az önköltség csökkentésére való törekvés lesz. Az uj mechanizmusban az anyagi érdekeltség elvének is a vállalat nyereségességét kell szolgálnia. A reform azt célozza, hogy egyrészt a vállalati kollektivek jobban legyenek érdekelve a vállalat gazdaságos működésében, másrészt, hogy a személyi jövedelemnél jobban figyelembe vegyék a végzett munka minőségét. Lehessen felülbérezni, de lehessen veszteséges munka esetén bérelvonást is alkalmazni.