MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. június. 1.

54. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VI. 1. - Napirend: - 1. Jelentés a párt belső helyzetének alakulásáról, az ideológiai, politikai és cselekvési egységről. - 2. Jelentés a tanács tömegkapcsolatainak alakulásáról, az állami demokratizmus fejlesztésének feladatairól.

Ráduly Lajos A kongresszusi időszak mindig mozgásba hozta a pártszervezeteket és a dolgozókat is. Nekünk pártszervezeteknek ha akarjuk, ha nem foglalkozni kell vele, mert maguk a dolgozók megelőznek bennün­ket a kongresszusi felajánlásokkal. A szocialista brigádok mind­egyike külön felajánlást tesz a kongresszus tiszteletére. Ha ne is akarnánk gazdasági problémákkal foglalkozni a munka­verseny kérdése visszahúzna ide. A párttagjaink nagyobbik része egyhelyben topog, elméleti szín­vonalának emelésével nem sokat foglalkozik. Még mindig vannak olyanok, akik újságot sem olvasnak. Gondolom titkári értekezleten a beszádvézlat összeállításához megkapjuk a szempontokat, ott erről még lesz szó. Farkas Ottó Egyetértek a beszámolóval. Szeretném elmondani, ho y az utóbbi 4 év alatt nálunk is növekedett a párttagok száma. Egyre több azoknak a műszakiaknak és munkásoknak a száma, akik kérik fel­vételüket. Kevesebb azoknak a száma, akik azért akarnak pártta­gok lenni, hogy előnyökben legyen részük. Egyre kevesebb azoknak a száma, akiket felelősségre kell vonni. Volt olyan vezető, akit felelősségrevonásban részesítettük. Ki is vittük a dolgozók elé, és a párttagok nagy többséget egyet­értett ezzel és támogatott bennünket ebben a kérdésben. A párttagok között kevés a nők száma; a Finomszerelvénygyárban 13oo nő dolgozik és ebből 60 a párttag. Véleményem szerint nagy súlyt kell fekteni a párt titkárok sz'ak­mai képzésére is, mert akkor tudunk vitatkozni érdemlegesen, ha hozzá "tudunk szólni gazdasági kérdésekhez is. Nálunk 1 kivéte­lével mindenkinek megvan a szükséges képesítése. Passzivitás kérdése: nem tapasztalható nálunk, 1-2 embernél csak akik megsértődtek valamiért. A társadalmi munka végzése; hátrányba szorulnak ezek az emberek, ez inkább azoknál tapasztalható okik darbbérb^n dolgoznak. Itt vetődik fel az a kérdés, hogy ugy gondoljuk egyesek lené­zik a társadalmi munkát. Ez különösen a műszakiaknál tapasztal­ható, hogy a társalaimi munkától húzódoznak, szivesebben végeznek olyan mellékmunkákat - esetleg másodállásban - amiért fizetnek. A kádermunka kérdése; a Hazai elvtárs azt mondta, hogy lezártuk az 1956-os dolgokat. Véleményem szerint azért annyira ne zárjuk le, hogy lellenforradalmárokat állítunk be személyzeti vezető­nek. Milyen kádermunkát végez az, hogyan neveli a dolgozókat? ­Minősítések kérdése; tapasztalunk olyat, hogy vannak gazdasági vezetők, akik csak pozitív oldaláról értékelik az embereket, a negativ dolgokat nem hozzák ki. Jellemző egy-két gazdasági vezetőre, hogy nem szivesen mondják meg, hogy min kell az em­bernek változtatni. Amit a minősítésben lefektettek nem ellen­őrzik, hogy az illető végrehajtotta-e. Arra nagy súlyt kell fektetni, hogy a személyzeti munka politikai munka, és ezt mondjuk ki. A város területén ha valakit beállítanak személy­zeti munkára, azt előzetesen beszéljék meg a városi Pártbizott­sággal, és olyan elvtársakat bízzunk meg személyzeti munkával, aki ért hozzá, és van hozzá érzéke.

Next

/
Thumbnails
Contents