MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1965. december. 3.
53. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. XII. 3. - Napirend: - 1. A Központi Bizottság 1965. november 18-20-ai üléséről tájékoztató. - 2. Az ipari termelés háromnegyedévi tapasztalatai, a Központi Bizottság határozatának végrehajtása. - 3. Jelentés a tömegszervezetek pártirányításának tapasztalatairól.
k gazdasági célkitűzések megvalósításában nem kellé alapossággal, elemzik a feladatok eszmei politikai összefüggéseit, a feladatok mc'-határozásánál eseteknként elma rad ezeknek a célkitűzéseknek a megjelölése* Az eszmei politikai munka hatékonysága csak akkor mu!átkozik meg teljes egészében, ha a pártszervezetek az őket megillető helyet foglalják el és megfelelő tekintéllyel is rendelkeznek. Gyakran közvetlenül utasításokkal avatkoztak bele a gazdaságvezet k munkájába. Ezek az utasítások melyek nemcsak kommunistákra, hanem az üzem e észére, valamennyi dolgozójára vonatkoznak, sok esetben nélkülözték a szükséges szakszerűséget, és ez azzal járt, hogy a gazdasági műszaki vezetők előtt csökkent a helyi pártszervezetek tekintélye, a párt ellenőrzését elkerülhetetlenül rossznak tekintették, nem sokra becsülték. Ugyanankkor a közvetlen beavatkozás csökkentette az állami és üzemi vezetők felelőségét, önállósógétxs is. Az, hogy a párttitkár anyag, alkatrész után szaladgál a legkülönbözőbb ügyekben, a legkülönbözőbb hatéságoknál kijár ügyeket szinte mindennapos jelenség, de sorolhatnánk egyéb példákat is. ezeket a jelenségeket külön-külön talán meg lehet magyarázni, indokolni, együtt azonban feltétlenül szemlélet torzulásra mu.atnak. Valóban sokszor nem könnyű a gazdasági kérdések párt jeliéit politikai és eszmei megközelítésének módját megtalálni, de erre elengedhetetlnül szükség van. Est a megközelitést nem helyettesíthetjük azzal, hogy a pártmunkát egyszerűen a napi t<rmelési feladatok meg oldásának, a gazdasági vezetés igényei kiszolgálásának szolgálatába állítjuk. A mindennapi gazdasági feladatok pártmódozerekkel történő megközelítése alatt természetesen nem valami alapvetően ujat, az eddigi gyakorlatban soha nem alkalmazott dolgot kell érteni. Pártszervezeteink életében, gyakorlatába a példák seregével találkozhatunk hiszen minden olyan axakxasm alkalom araikor fe lépnek az országos érdek érvé* Mljtft nye3itéséért a szűken 1 elfogott helyi érdekkel szemben, amikor fellépnek a káder politikában a párt helyes elveinek a szakmai és politikai szempontok együttes alkalmazásénak érdekében - tulajdonképpen azt teszik.