MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1965. december. 3.

53. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. XII. 3. - Napirend: - 1. A Központi Bizottság 1965. november 18-20-ai üléséről tájékoztató. - 2. Az ipari termelés háromnegyedévi tapasztalatai, a Központi Bizottság határozatának végrehajtása. - 3. Jelentés a tömegszervezetek pártirányításának tapasztalatairól.

Erre a célra alkalmasnak 1 át.szik az c yössz gü utalványozás,amelynek lényege - itt nem részmunxa folyamatról van szó, hanem teljes létesítmény kivitelezéséről - ho. y a kivitelező brigádokkal a munka kiadásával e.yidejüleg közlik, hogy mennyi bér.jár a munka terv szerű kivitelezéséért* Ez a bérezési mód <i'.étlenül hatékony és tel jr son összhangban van a munka gazdasági•• - ágának célkitűzéseivel nagymértékben elősegítheti a trrvezctt önköltség betartását* Természetesen ezzel szemben fennáll az a köv telmény is, ho y a termelést irán.\itó építésvezetőnek maximális gonddal kell a munka ját előkészíteni, anyaggal kiszolgálni* Ez viszont az építésvezetőt fokozott gondosságra és ésszerű szervezésre kényszeríti* g. ebként ennek a bevezetését és hasonló bérezési rendszer bevezetését nagymértékben gátolja az átlagbér kötöttsége* Sü/ Következő fcrobléma az anyagi ösztönzés hiányossága* Itt szintén nem kívánom f 1sorolni e téren mutatkozó ösztönzési hiányosságokat, mert azok ismertek, caak arra a furcua helyzetre akarok kitérni, hogy a trösztökhöz és ipari ,nz atónág,okhoz tartozó I -rmelési e -ységek pl. Dohánygyár, Haj lómügy ár KAEV, öntöde, atb* nyereségrészesedés! rendsz re nem az illető termeiéji egység termelési o edménye alapján, hanem az egész tröszt eredménye alapján van megállapítva* Igen gyakran előfordulj;, hogy a jó eredményt elért gyáregység más gyáregységek kedvezőtlen eredményei miatt lényegesen alacsonyabb nyereségrészesedést kap, mint ami az Ő eredményei után megilletné* Számos példát lehetne még felhozni népgazdasági szinten is, anu.lylyel.a Központi Bizottság az elmúlt napokban foglalkozott és kidolgozta ezzel kapcsolatos iránytervezel ét* S*Kádár Elvtárs felszólalásában elmondotta: " A gazdueágtrányitási rendszer átalakítása - horderejét tekintve - az utóbbi időzzak olyan nagyjel entőségei eredményeihez hasonlítható, mint amilyen a munkáohatalom megvédése és m< g3zilár Utasa, majd a mező azdaság átszervezése és ezzel a nép azdaság szocialista alapjainak regteremtése volt* Ez nem szűken vett gazdasági probléma, hanem társadalmi ügy; a reform megvalósítása visszahat a társadalom egész életére, fejlődésére és politikai munkánkra is*"