MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1965. július. 23.

52. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. VII. 23. - Napirend: - 1. Az ideológiai munka helyzete. A Központi Bizottság ideológiai irányelveiből adódó feladatok. - 2. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság II. féléves munkaterve. - 3. Különfélék: javaslat dr. Lendvai Vilmos személyére az Egri Városi Tanács elnöki funkciójába, kooptálása a végrehajtó bizottságba és a pártbizottságba.

probléma, hogy valóban azt kell elérni, hogy az emberek a ténylegesen elvég' ett munka után kapják meg az anyagiakat. Ne érvényesülhessenek önző érdekeki Meg kell teremteni a gazdaságban azt ami nélkül nincs szocializmus, de ugyanakkor meg kell teremteni az emberek fejében is azt, ami nélkül nincs szocializmus; a marxista eszméket. A szocialista épitő munka nem egyszerűen munkatevékenység, hanem tudatos tevékenység. Ahhoz, hogy az emberek tudatosan végeézék munkájukat a tudomány elsajátitására van szükség; ebben az esetben a marxista tudományok elsajátitására van szükség. Ha nézzük a raultévi pártoktatást milyen eredményeket hozott, bizony volt hiányosság. A mostani előkészítésnél is van probléma. Van pártszervezet, amely még most sem döntötte el, hogy mit akar pedig a határidő már lejárt. Ebbe a pártbizottsági tagoknak is be kell segíteni. A másik kérdés az anyagi ösztönzés problémája; - erre is utalt az előterjesztés is és a Kácsorné elvtársnő is. Az emberek azt értsék elsősorban, hogy a jó munkáért nagyobb anyagi javakban részesülnek. Ez rendben is van, de azt kell elérni, hogy- a ténylegesen elvégzett munka nagyobb anyagi és társadalmi megbescsülésben részesüljön. Van ennek egy olyan oldala is, hogy a gazdasági vezetők gondoskodjanak, arról hogy a munka szocialista módon szervezett legyen. Ük is teremtsék meg annak a feltételeit is. A másik összetevője ennek, hogy a jól dolgozó munkásnak legyen beleszólása a munkába. Ne csak az érezze, hogy a gazdasági munka végrehajtója, hanem gazda is, - a helyes értelemben. Azt is kell látni, hogy az anyagi érdekeltség nemcsak a jobb munkára ösztönöz, hanem a műveltebb ember jobb munkát tud végezni' és akkor nagyobb anyagi juttatásban részesül. Elősegiti a kommunista öntudat fejlesztését, ösztönöz a jobb munkára, ennek az lesz a következménye, hogy a munka az embernek megszokottá válik. A szocialista munkaerkölcs arra irányul, hogy az ember ek szükségletévé váljon a munka, ne teherré. Vannak olyan elgondolások, hogy az anyagi ösztönzés többet árt, mint használ. Vannak ilyen káros kinövései, ezért vannak, akik elvetendőnek tartják az anyagi ösztönzést. Elég nehéz volt pl. a tsz-ekbe is bevezetni. Mondanak olyanokat, hogy ez nem helyes, mert ennek csak káros kihatásai lehetnek. Ezt addig véleményem szerint alkalmazni kell, még a munka életszükgségletté nem válik. így kell magyarázni és alkalmazni. A munkás osztály vezető szerepével kapcsolatban; igaz a szövetségi politikával ás ezzel kapcsolatban is felvetődik, hogy az emberek abból Ítélik meg, hogy munkások vannak-e vezető posztokon. Nem ez elsősorban a döntő, hanem az, hogy hogyan érvényesül a párt politikája. Ilyen jelenség is van, hogy feltétlen számszerüség. Abban látok én problémát, hogy abban nincs semmi, hogy munkásokból kineveljenek vezetőkké embereket, márpedig ilyen feladat van. Dr. Egri Károly Sokat beszélünk a demokráciáról. Gyakorlatilag ez ugy néz ki, hogy a dolgozó kritizál és ezzel eleget tett. A demokráciának olyan oldalának is kellene lenni, hogy nem csak kritizálunk, hanem a jogok mellett a kötelezettségek is érvényesülnek. *eg kellene találni azt a lehetőséget az üzemen belül, amely szervezetten tudja biztosítani a demokrácia kibontatkozását. Ma ez az üzemi tanácskonk keresztül nem kellő-