MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1965. július. 23.

52. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. VII. 23. - Napirend: - 1. Az ideológiai munka helyzete. A Központi Bizottság ideológiai irányelveiből adódó feladatok. - 2. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság II. féléves munkaterve. - 3. Különfélék: javaslat dr. Lendvai Vilmos személyére az Egri Városi Tanács elnöki funkciójába, kooptálása a végrehajtó bizottságba és a pártbizottságba.

Nem. értik eléggé, hogy . zak a szövetségi politikából folynak ugyan, de ez nem maga a szövetsági politika. Ennek következménye, hogy egyesek nem értik, hogy a párt nem elvtelen szövetséget akar. A szövetségi politika a szocialismus teljes felépété sót célozza, mindenkivel együtt kell működni, aki ebben a munkában becsületesen részt kivan venni, de senkinek sem szabad megengedni, hogy gátolja a szocializmus épitését, vagy, hpgy egyéni önző érdekeit érvényesitse a szövetségi politikára való hivatkozással* Szektás, dogmatikus nézet rombolja a párt politikáját, lázitja a munkásosztály szövetségét. A kórházi pártszervezet taggyűlésén történt, amelyre pártonkívüli szakmai vezetőket is meghivott a pártszervezet, hegy Ipacs József párttag felszólalásában ugy nyilatkozott: " ezen a taggyűlésen vannak urak és elvtársak is." Urak értelmezésén az orvosokat értette, akik szerinte politikailag megbízhatatlanok, mert ők csak a múltból ittmoradt rosszak. Közelebbről megnézve nézeteit kiderült, hogy akikre ő személy szerint gondolt múltból ittmaradottokra, azok még a felszabadulás előtt gyermekek voltak. Sulyosbbitja helyzetét az is, hogy a párt vezetőság által tartott fegyelmijén ugy nyilatkozott, hogy a kapott fegyelmit irják a kartonjára, mert az idő úgyis őt fogja igazolni. Miután ezt nem értik eléggé,, hogy ennek a szövetségnek elvszerünek kell lennie, ezért a gyakorlatban sokszor találkozunk o]yan jelenséggel, amikor a gazdasági ás pártvezetők nem merik felelősségre vonni a f-gjelmezetlenkedőt., amikor nem a munka alapján értékelnek és jutalmaznak emberekét^ T^hát egyesek a szövetségi politikát ugy értelmezik, hogy az mentes az osztályharctól. A másik probléma a szövetségi pol itikával kapcsolatban, hogy nem értik, hogy a szövetségi politikában nem emberek ellen kell hogy folyjék,a harc, fcanem az emberek góridokodásábári/meglévő hely telén nézetek ellen, A gazdasági életben meglévő hibák, problémák ellen, az emberek megnyeréséért. Az állam és egyház viszonyából adódóan vanna, akik ugy értelmezik hogy ez a vallással való kibékülést jelenti, s ezért ha hittanra nem is Íratják be gyermekeiket, de azt természetesnek tartják, hogy első áldozók legyenek, hogy bérmálkozzanak, valamint egyházi szertartásokon részt vegyenek. Néhány adatot ezzel kapcsolatosan megemlítenénk: 1964-ben a születések száma 18oo volt, ebből 3<->-nak volt névadója, a többit megkeresztelték* 352 házasságkötésből 6-nak volt társadalmi ünnep rendezve és 614 elhalálozásból 15-nek volt társadalmi jellegű temetés rendezve, ,1965• első félévében som jobbok az arányok, a 941 született gyermekből 13-nak volt névadó rendezve, ez 1,4 %. Ezek a tények is mutatják, hogy ezen a téren még nem sokat jutottunk előre, nem tartják be azt 0 követ élményt, amelyre a párttagság, a marxista-leninista világnézet kötelezi őket. Az elsőáldozásokon sok c áső osztályos gyermek részt vett, és ezek között nem egy párttagnak, a gyermeke is volt. ^em értik eléggé