MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1964. április. 22.

45. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. IV. 22. - Napirend: - 1. Jelentés Eger város mezőgazdaságának helyzetéről a Központi Bizottság 1964. február 21-ei ülése anyagának alapján.

Kellenek konkrét közgazdasági számitások arravortatkozólag, hogy hogyan lehet ezt az időt áthidalni ugy, hogy a tsz-ekben ebben az időben is megélhetést biztosítsanak tagjaiknak. Egy ilyen közgazdasági elemzés alapján szabad csak eldönteni, hogy milyen legyen a telepités üteme. Javaslom; hogy a Pártbizottság bizza meg a Végrehajtó Bizottságot és a Tanács kommunista vezetőit, hogy november l-ig mezőgazdászok és közgazdászok bevonásával készitse el a tsz-ek távlati fejlesztési tervét 197o-ig terjedő időre és azt még ebben az évben terjessze a Pártbizottság elé. Felvetődött a vitában, hogy jelenleg sok terület van a város határában a tsz-en kivül. A Pártbizottság régebbi tagjai emlékeznek rá, hogy a 800 négyszögöles területek a Pártbizottság határozata alapján maradtak kint a tsz-ből. A városban ugyan sok munkás és más nem mezőgazdasággal foglalkozó embernek volt kevés szöllőterülete. Azoknak a meghagyása akkor is - véleményem szerint jelenleg is - politikai kérdés volt. Egyrészt nem lehetett olyan embereket beszervezni a tsz-be, akik üzemi munkások, vagy hivatalnokok. Márészt a tsz-ek akkor sem, most sem tudjak vállalni ezeknek a területeknek a megművelését. Nincs hozzá munkaerejük, a hegyvidéki szöllőterületek gépesítése sincs megoldva. Jelenleg tsz-eink átlag életkora 56 év. Évente többszáz tsz tag megy nyugdíjba. Fiatalok nem jönnek a tsz-be. Tehát a munkaerőállomány nem nő, hanem mnkább fogy. Hozhat a Pártbizottság olyan határozatot most, hogy ezeket a területeket vigyük be a tsz-be. Én az elmondottak miatt nem javaslom. A másik probléma; jelenleg kb. 60 egyéni paraszt van kint a tszből, olyan aki fŐhivatásként mezőgazdasággal foglalkozik. Tervünk az volt, hogy ezeket beszervezzük. Ez azon bukott meg, hogy az első földrendezést az ezzel megbizott emberek felelőtlenül hajtották végre. Az ezzel keletkezett sok igazságtalanságból valamit feloldjunk - mert véglegesen máig sem tudtuk korrigálni kiegészítő földrende ést kellett végrehajtani. A kivül maradt parasztok beszervezésére nem maradt idő. Ezek területei a város egés határában szétszórtan fekszenek. A beszervezésük csak fokozta volna azt a káoszt, amit a földrendezés a város határában okozott. Uj, kiegészítő földre kezesre a törvény nem ad lehetőséget. Meg kell nézni illetékes helyen, hogy lehet-e újra földet rendezni. Ha nem, én ezek beszervezését sem javaslom, annak ellenére, hogy tudom, hogy ezt a tsz tagok gyakran szorgalmazzák. Ezt- azzal indokolom, hogy jelenleg még mindig 2oo vitás földügy van a Tanácsnál, másrészt, hogy a tsz-ek sokszor a jelenleg meglévő területeiken sem tudnak eligazodni, mást mutat a statisztika, más a tsz-ek jelentései arról pl. hogy mennyi szöllőterület van egy-egy tsz-ben. Nem szabad ezt a helyzetet tovább rontani. Javitani kellene, ha tudnánk, hogy hogyan. A hegyvidéki tsz-ek gépesitését erélyesebben kellene zörgetni a felsőbb szerveknél, hogy induljon el e éknek a területeknek megfelelő géptípusok kikísérletezése. Az a .véleményem, hogy itt még a kísérletezés sem megfelelő ütemű. Erre egyrészt szükség van azért, hogy a képzi munkát gépesíthessük, de azért is, mert 1961. óta ?oo tsz tag ment el nyugdíjba. A munkaerő fogy, a gépesités foka pedig nem növekszik.