MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. október. 22.

42. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. X. 22. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájáról és érvényesüléséről a város területén.

III. Értelmiség körében: A szövetségi politika alapkérdéseit tekintve 8JL_érjbeJjaiség körében is, a munkásosztály és a parasztság körében tapasztalható egyetértéssel találkoztunk. Elismerik és magukévá teszik azt a lenini tételt,miszerint társadalmunk vezető ereje a munkásosztály. A munkásosztály gyakorlati politikáját értelmiségi körök természetesen munkaterületüknek és társadalmi helyzetüknek megfelelően indokolják és magyarázzák. Belátják,hogy a párt jelenlegi politikája az értelmiség számára eddig nem ismert lehetőségeket biztosit az alkotásra, a közügyekben való, bekapcsolódásra, az egyéni tehetségek kibontakoztatására s az erkölcsi megbecsülés mellett az utóbbi időben egyre teljesebbé válik,anyagi megbecsülése is. Talán az értelmiség a társadalomnak az a rétege,amely légérzékenyebben reagál a társadalmi,gazdasági,politikai változásokra és jellemző, módon reagálásában akarva,akaratlanul is megmutatkozik az újtól való félelem.vagy annak nem teljes megértése,egyszóval a konzervativizmus. Mégis amikor a párt jelenlegi politikájának a szövetség^olitikával kapcsolatos uj vonásait elemzik - s ez többnyire párttagoknál és pártonkivülieknél azonos - a bizalom, a megbecsülés az optimizmus csendül ki hangjukból. Miben látják ők az ujat ? Mindenek előtt abban,hogy a párt szövetségi politikája együtt jár a marxi értelemben vett széleskörű demokratizmus kibontakozásával, együtt jár az állampolgári jogok és kötelességek törvényes érvényesitésével,azaz együtt jár a társadalaw»tagjainak széleskörű bevonásával, a szocializmus építésének alkotó tevékenységébe,ami alapfeltételét képezi a széleskörű népi nemzeti egység Kongresszuson meghirdetett politikája fokozatos megvalósításéval. Értelmiségi dolgozóink megér tik,hogy a munkásosztály vezető szerepe,vagy ennek általuk való elismerése,egyáltalán nem kissebbiti az Ő szerepüket a szocializmus teljes felépítéséért vitott küzdelemben. Ez a feladat tudniuk,mint maguk is helyesen látják a párt VIII,Kongresszusán ugy nyert megfogalmazást,hogy az embereket meg kell tanítani szocialista módon élni,dolgozni és gondolkodni. áz idézetnek utolsó szava a gondolkodás átformálása,megváltoztatása az,ami értelmiségünk kötelességét,felelősségét a szocializmus építésében meghatározza. Természetes az értelmiség,mint társadalmi réteg is diferemciálódik,szakmai összetételét tekintve s ennek megfelelően specifikus feladatkörök betöltését látják el. Vegyük ezeket röviden sorra: Mint már Kádár elvtárs is megállapította a VIII.Kongresszuson: a párt legközvetlenebb segítő társai a kulturális forradalom megvalósításában, a szocialista tudat kialakításában a pedagógusok, a nevelők. Városunk területén 600 pedagógus működik s munkájukra, nevelő tevékenységükre egészében véve az érvényes,amit Kádár elvtárs megfogalmazott. Elmondhatjuk.hogy munkájukat becsülettel,lelkiismeretességgel végzikjhogy az értelmiségnek ez a rétege veszrészt legaktívabban az iskolán kívüli kultúrális,nevelő feladatokban a város politikai társadalmi életében. ./. 0