MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. október. 22.

42. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. X. 22. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájáról és érvényesüléséről a város területén.

Harmadik gondolat a pártszervezetek tevékenysége, szerepe, a különböző társadalmi szervek segitő munkája és állami szerveink, különösképpen a Tanács mit tesz, hogyan dolgozik. Azt mondanám, hogy ezt egy kicsit mélyebben kellene elemezni. A pártszervezetek hogyan értelmezik a szövetségi politikát, és mit akarnak tenni annak elmélyítése érdekében. A Tanácsot hogyan irányítja, hogyan vonja be ennek elvégése érdekében. Ez volna a három fő gondolat, de mégegyszer hangsúlyozom nem akarom befolyásolni a pártbizottságot. Igyekezzünk ebben a rövid jelentésben a lényegre ráirányítani a figyelmet. Lényeges a különböző nézetek felvetése és a különböző nézetek elleni harc helyzetének értékelése. Ki állnak-e a párttagok, vagy nem. Meghunyászkodnak és ők is hirdetőivé vállnak a különböző helytelen nézeteknek. A termelésben is számtalan helytelen nézet van, amit nem magyaráznak, lehet, hogy van olyan is amit nem is tudunk. Itt van pl. az ipari átszervezés. Most eredményez bizonyos kiesést, de majd később gyümölcsözni fog. Az ipar területén lévő dolgokat fel kell vetni, mire tudunk, mire nem tudunk válaszolni. Felmerült a vitában néhány dolog. A Pártbizottság vitájából le lehet szűrni, hogy a párt álláspontja és politikája helyes. Azt hiszem ezt le is szögezi ez a jelentés, hogy a szövetségi politikát a társadalom különböző rétegei helyeslik. Ez helyes is. Amikor különböző probléma jelentkezik, akkor egyesek nem a párt helyes politikáját értékelik, vagy nem értékelik, hanem szubjektív berjomásaikat juttatják kifejezésre, és ezt akarják érvényre juttatni, és ezzel akarják a párt helyes politikáját - ha nem is tudatosan - támadni. A szubjektiv szemlélet adódik sokmindenből, de különösen a származási kategória eltörléséből van sok. De van másból is. Az is szubjektív szerilélet, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével helyes-e az egységes paraszti osztály. Aki ugy látja, hogy neki a mezőgazdaság szocialista átszervezése semmi jót nem hozott, - a gyermekem nem jutott be az egyetemre stb. Ezek olyan dolgoka, amelyeket napirenden kell tartani, hogy túlkapások ne forduljanak elő. Az egyetemen ne csökkenjen a munkás paraszt gyermekek számaránya. De olyan politikát sem elehet folytatni, mint volt, hogy csak a munkás, paraszt gyermekek jutottak be az egyetemre. De mindenki most sem, és akkor sem jutott be, ebből még sokáig lesznek szubjektiv érzések. De ezzel nem szabad kétségbevonni a szövetségi politika helyességét. Ami a párttagok megbecsülését illet, azt hiszem a Grosz elvtárs feszegette ezt a kérdést. Ezt nem lehet igy felvetni, hogy én párttag több társadalmi munkát végzek, én több dicséretet is érdemlek. Arról lehet szó, hogy a párttagokat ne csak bírálgassák, hanem dicsérjék is meg ha jó munkát végzett, de eltekintve néhány kivételt, a párttagság nagy megbecsülésben is részesül, amiben az egész nép munkája folytán részesül. Azonkivül minden évben terjesztünk fel párttitkárokat, jó dolgozó elvtársakat kitüntetésre. Nem sokat az igaz. Itt van a pártonkívüliek beállítása, egyesek ezt felfújják. Először is a pártnak ezt az elvi határozatát nem hajtottuk végre. Ha valamit nem hajtottunk végre, akkor ez az amit nem hajtottunk végre. Számos területen, ahol betölthetne párton kivüli is ezt a funkciót párttagok vannak. Mért feszegetjük ezt ? — Vannak művezetők párttagok és pártonkivüliek is, vagy egy főmérnök pártonkívüli, vagy egy főagronomus, akit kihelyzetünk, nem találtunk megfelelőt, mérnököt sem találunk. A mi pártunk nem elvtelenül helyezi előtérbe a pártonkivüliek funkcióba állításának problémáját és aem azért, hogy a pártonkivüliek kiszorítsák a párttagokat. Van olyan, hogy a szocializmus építése közben párttag vagy pártonkívüli elbukik, vagy nem tud lépést tartani a