MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. október. 22.

42. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. X. 22. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájáról és érvényesüléséről a város területén.

A változásokat nem követtük nyomon, nem tudtunk lépést tartani az eszmei, politikai fejlődéssel és látsza ra ugy tűnik, mintha gyorsabb és nem egészeri időszerű lett volna a szövetségi politikának életbe léptetése, mert elsősorban a párttagok nem értik ennek a megvalósítását. En a magam részéről nagyon célszerűnek és időszerűnek tartom, amit az eredményekben mérek le. Az eredményeket nem tartom illuzórikusnak, azt valónak tartom. Amikor valóban jelentős eredményekről adhatunk számot azt is meg kell mondani, hogy éppen mert emberek sorsáról van sző, ezekben a kérdésekben van eredmény. A napi problémákból adódik a probléma és az emberek többsége ezt nézi és nem egészében a dolgokat. Ezért tehát ezt az oldalát a dolognak még hatványozottabban kell figyelembe venni,.mert ez nagymértékben dönti el a hozzállását a dolgozóknak. Ezt akartam elöljárójában mondani. Sokat tapasztaltam a beszélgetések során. Ezekből a problémákat szeretném felvetni. Van egy olyan érzésem, mintha az utóbbi időben a pártvonalon is a pártdemokratizmus sokkal erősebb lenne, mint a pártcentralizmus;. Ülég sok tapasztalat van arra vonatkozóan, akár régi vagy uj funkcionáriusok kerültek el helyükről megkérdeztük, hogy mért került el, azt mondta azért, mert nem eléggé vagyunk demokratikusak nem eléggé látjuk, vagy érezzük át az uj szellemet. Ami sok vonatkozásban igaz lehet. De ugy, akkor azt is meg kell mondani e melett, hogy megfigyelhető, hogy hallani sem akarnak a centralizmusról és a munkafegyelemről stb. Szó került itt a Grosz elvtárs részéről arról, hogy pártonkívüli eket is bevonunk a párttagok oktatásába. Néhány probléma a mi területünkre is vonatkozik, néhány kérdéssel egyet is értek, de gészében nem lehet ezzel egyet érteni. Mi végleg lezártuk a származás szerinti problémát és a tapasztalataink jók ezen a téren. A követelményeket teljesítettük. Országosan 3o % a munkás paraszt származásúak száma, nálunk a főiskolán 55-6o % között mozog. Országosan ezt a minisztériumi keretszámot túlteljesítettük. Itt érvéneysült ha szaaad ezt a szót használnom a szabad verseny és ebben a munkás, paraszt gyermekek megálltak a helyüket. Itt gyermekekről van szó, az egy más probléma amit a Grosz elvtárs felvetett. A levelezőknél én meggondolondónak tartom a helyzetet, mert ha csak a pontszám dönt akkor előnyben vannak a fiatalok. En a magam részéről másképp szabnám meg a feltételeket. Bár a rendelkezés kimondja hogy figyelembe kell venni a politikai magatartását is az illetőnek, de 5 perc alatt a bizottság nem tud tájékozódni mindennről. A felvételi vizsgának ez a rendszere nem teljesen hibátlan. A középsikolában jó vagy jelesen érettségizett gyermekek eleve előnnyel indulnak. Azt kell megnézni miért nem tudtak jeles eredményt elérni. Vidéki iskolákban sok a bejárás. Otthon sincs a gyermeknek külön tanulószobája, egy helységben van az egész család. Arról nem is beszélve, hogy nem tudtuk kiküszöblni a szocialista Összeköttetéseket. A tanárok részéről is van érzelmiség a pedagógusok gyermekei, vagy az értelmiségi gyermekek iránt. Ezek a gyermekek eleve előnnyel indulnak. A magam részéről azt szeretném javasolni, hogy az elkövetkezendő időszakban ezt a rendszerét a felvételnek meg kellene változtatni, a középiskolai eredményeket kevésbbé kellene figyelembe venni. Én egyet értek a Mikus elvtárssal amikor azt mondja, hogy a szövetségi politika megvalósításánál akkor jelentkeznek a problémák, amikor egyéni problémák megoldásáról van szó. A szövetségi politikát méskép nem is lehet megvalósitani, a nélkül, hogy ezeket a kérdéseket nem ismerjük. Ezeket a kérdéseket jobban meg kell ismerni, a pártbizottságnak is ezekkel konkrétabban és hatékonyabban kell foglalkozni. Ezt nem á