MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. május. 31.
40. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. V. 31. - Napirend: - 1. Jelentés a városi tanács gazdaságszervező és kulturális nevelő tevékenységéről. - 2. Jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről, különös tekintettel a szőlőművelés helyzetére.
- lo A tanács gazdaságszervező tevékenysége kiterjedt a gazdálkodás olyan területére is, mint a mellék és segédüzemágak létrehozása. Ezen üzemágak kiszélesítésével csökkenteni akarjuk a termelőszövetkezeteink monokultúráiIs szőlőtermelésére alapozott gazdálkodásának az időjárástól függő nagymértékű jöv^leihem ingadozását. Ez a cél vezetett bennünket akkor, amikor a termelőszövetkezetekben bevezettük a szőlőoltvány készitést, a simavessző gyökereztetést, a szükséglegelők hasznosítására a juhtenyésztést, a mészégetést, homokbányák üzemeltetését, épitőbrIgádok megalakítását és megépítettük a három egri tsz közös társulása alapján a Hajtatóházat, amit a következő évek során egy nagyüzemmé fogunk kifejleszteni. Bevezettük termelőszövetkezeteinkben a hidrofuróval történő szőlőtelepítést és pótlást, valamint a gépi palántázást. Ezek az eljárások jobbak, mint a régi hagyományos eljárások. Ugy a telepítésnél, mint a palántázásnál, ugyanakkor ezen eljárás bevezetése kézi munkaerő megtakarítást is eredményez. A "Petőfi* termelőszövetkezet kivételével bevezettük a közös területek családi müvelésben való kivóllalását és uj, az elmúlt években alkalmazott nayagi ösztönző módszereknél jobb ösztönző módszereket. Ezen keresztül a tagságot érdekeltté tettük a termelésben és lehetővé vált a családtagok nagyobbmérvü bevonása a munkába. E két körülmény máris kedvezően érezteti hatását, mert a késői tavasz miatt összetorlódott munkák rövidebb idő alatt lettek elvégezve, mint az elmúlt években. A jövő évben telepítésre kerülő területek időben történő szabaddá tételével biztosítani fogjuk azt, hogy a tervezett telepítések területét időben és jő minőségben megforgathassuk és emiatt nem lesz telepítési kiesésünk, mint ez évben. E beszámolóban nem cél átolában a tsz-ek veretesének értékelése,de szeretnék egy kérdésre kitérni, ez pedig az államilag kihelyzett emberek munkájának eredményessége. 1961. tavaszán a mezőgazdaság szocialista átszervezése után négy termelőszövetkezetünkben lo állami dotációs szakembert helyeztünk ki a termelőszövetkezetek megerősítésére* 1 elnök /Gyúró László 4 agronomus /Gáspár György,Hinkó F e renc Aranyosi István,Kobolák János/ 4 főkönyvelő /Kaló Béla,Kormos Pál,Jenéi Béla, Hütter Lajos/ 1 kertész /Faragd Miklós/ Sajnos az elvtársak egy része nem érezte át kihelyezésének jelentőségét és munkájával nem segitette elő a termelőszövetkezetek megerősödését. Ezeket az elvtársakat leváltottuk,/Gyúró László, Aranyosi István/ vagy kihelyezésük lejártával gondolkodtunk más munkahelyen történő elhelyezésükről. /Gáspár György, Faragó Miklós Jenéi Béla/ A Petőfi Tsz-ben kihelyzett Kobolák János és Hütter Lajos elvtársak munkájával, emberi magatartásával és a vezetőségen belüli egyetértésével kapcsolatban merültek fel problémák, melyeknek a kivizsgálása jelenleg folyamatban van és annak eredményétől függ, hogy hogyan segítsünk a probléma megoldásán