MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. május. 31.

40. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. V. 31. - Napirend: - 1. Jelentés a városi tanács gazdaságszervező és kulturális nevelő tevékenységéről. - 2. Jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről, különös tekintettel a szőlőművelés helyzetére.

irányítást a tsz-ben. Lehet, hogy ezen a téren van sok probléma, de arról meg vagyunk győződve, de azt a fontos kitételét, amely a tsz-ek megsegítésére vonatkozik tökéletesen értik. Az állammal szembeni kötelezettség teljesítését már nem értik olyan jól. Az állami irányitás magában foglalja ezt a két nagyon fontos tételt is. Az Egri elvtárs felvetését azzal kapcsolatban, hogy beavatkoztunk, ezt megerősitette a Kácsorné elvtársnő is, tehát ezzel igy ne értsünk egyet. Ha jogilag vetem fel a kérdést, akkor az én fülem is bántja ez. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a növényház miatt mennyit vitatkoztunk a tsz-ekkel, hogy megépüljön. A Petőfi Tsz területére a mélyfúró Vállalatot nekünk kellett kivinni. Igy értem én, amit leirtunk, ezt ne beavatkozásnak értsük, hanem megsegítésnek. A Bucholcz elvtárs felszollalásával kapcsolatban, az uj telepítésről ás a tőkeutánpótlásról beszélt. Nagyon pontosan emlékszem a számra 25o ezer db tőkeutánpótlás történt. Amióta tsz-eink vannak azóta a tekeutánpótláss ;1 nem foglalkoztam. Vannak területek,amelyeknek utánpótlása nem gazdaságos, ezeket hagyjuk ki. Azokat a területeket, ahol még lo-15 évig gazdaságos lesz, ott természetesen teszünk valamit. A népkert rendezésével kapcsolatban, terveink szerint a jövő évben fogunk a népkert rendezéséhez, addig erre nem akarunk anyagi eszközöket forditani. Természetesen ezt a rendellenes állapotot, bűzt a"dig is meg kell szüntetni. A tsz-ek 5 éves fejlesztési tervében szerepel a talajerőutánpótlás is. Elmondtuk az elképzeléseinket sok szakembernek, én gondolom, ho y eredményt tudnánk elérni ezen a téren. Pelle Béla elvtársnak, hogy mit értünk szakapparátus alatt? - a művelődési osztályt. Más kérdés az, hogy a állandó bizottság hogyan és milyen segitséget tud adni ehhez a munkához. Amit a Dargai elvtárs felvetett a napirendeel kapcsolatban, a gazdasági és kulturális kérdések együtt tárgyalása nagyon szép dolog. Azonban azt elérni, hogy a gazdasági és kulturális kérdésekéi gyakorlatbani együttvivése is megtörténjék ez már nehezebb dolog. Jogosan birált a Párt VB bennünket^ mert nem ki elégitő a kapcsolat a mezőgazdasági osztály és a művelődési osztály között. Problémaként jelentkezik ez az államigazgatási apparátuson belül. Ebben igaza van, intézkedést kell tenni, hogy a gazdasági vezetők is igy fogják fel. Fél év óta istt is jelentős eredményeket értünk el. Az a kulturális éves terv, amit kidolgoztunk a Kulturális Bizottsággal együtt, ez van hivatva ennek a megvalósítására és ebben el van ítélve az, ahogy a gazdasági vezetők viszonyultak ehhez a kérdéshez. A Gál Andor elvtárs a munkerőutánpótlés kérdéséről beszélt. Irányítanánk mi a munkaerőt a tsz-be, de az az igazság, hogy nem megy ez a dolog. Még a tsz parasztok gyermekei sem marednak a mezőgazdaságban. Hónapok óta jár a nyakamra egy parasztember, hogy egyetlen gyermekét helyezzük el a Dohánygyárba. Felméréseink szerint azoknak a fiataloknak a s áma 25o-re tehető, akik mint munkaerőfelesieg jelentkeznek már ebben az évben. A Somos elvtárssal egyeértek. Meg kell azonban mondani, hogy nem csak az általános iskolák oktatásában jelentkezik egy ilyen probléma. Itt van a Főiskola gyakorlókertjenek kérdése. Nekünk az a véleményünk, hogy menjenek a tsz-ekbe és a célgazdaságba gyakorlatra. A Borforgalmi célgazdasága nagyon korszerűen felszerelt gazdaság. De, hogy ez a kérdés még nem megoldott azt mi is látjuk. A Bizottság életrehozásával én is egyet értek. Azzal fejezném be, hogy a napirend tárgyalása nagyon komoyl segítséget