MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. április. 19.
39. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. IV. 19. - Napirend: - 1. Eger városban működő ipari üzemek 1962. évi és 1963. I. negyedévi munkájának értékelése.
Ez rendkívül megnehezíti az egész vállalat vezetését ós kihat a munkaverseny-mozgalomra, az emberek hangulatára is. Ha bekerül a gyárba egy polgári termék - mint tavaly is, hogy 40 ezer db kávéfőzőt 2 hónap alatt kellett legyártani - a műszaki kapacitást olyan komoly mértékben leköti a gyártmányok előkészitése, hogy nincs műszaki fejlesztés. Ezt már nem lehet birni műszaki kapacitással 1 Zárt ciklusokat alakítottak ki, ós éppen a fenti problómék miatt szót kellett az .egészet robbantani. A Városi Pártbizottság segítségét kéri a fenti problémák megoldásához, mert sajnos Ígéretet már sokat kaptak, de a vállalatnak még ma sincs profilja. Egyenlőre az a helyzet, hogy az embereket foglalkoztatni kell ós kénytelenek munkát "koldulni". G-rósz Tivadar et. A tanácsi vezetés színvonalával foglalkozik. Az egyes tanácsi vállalatok tényszáma alulmarad a tervszámnak. A tanácsi szervek nem foglalkoznak azzal, hogy mit termelt a vállalat a mult évben és mit kell neki termelni most. A számok alapján nincs lemaradás, de a valóságban van. Igy a tervek nem ösztönzőek. Évről évre visszatérő jelenség, hogy a tanácsi vállalatok tényszáma mindig kedvezően alakul, a tervszáma pedig alul marad. A rendkívüli téli időjárás idején a tanácsi szerveknek a termelést vagonhiány miatt le kellett állítani, pedig a, frlhalmoaódott paánkéazletet tehergépkocsival szállították be Egerbe. Éppen ezért volt már olyan eset, hogy a rendelkezést kénytelenek voltak túllépni. A különböző szefcvek sokat beszélnek az alaprentabilitásról. Ha megnézzük, hogy melyik vállalat mikor fizet nyereségrészesedést, az a tapasztalat, hogy minden második évben, ez pedig nem ösztönző. Például a Nyomda valamikor még veszteséges vállalat volt, amikor a Népújságot bevezették, most már 20 $-os nyereséggel dolgozik. De igy van ez a többi vállalatoknál is. Az átszervezéssel egyetért,de ízan egy-két gondolata. Ha jól meggondoljuk az átszervezés után Egerben tárcavállalat nem marad. Ez lényegében még nem lenne hiba, mert a termelés ideigóráig marad. Ha azonban úgy nézzük, hogy az ipar átszervezése most ebben a formában még csak kezdet, megállapítható hogy ebbő^ nagyon kevés előny lesz. Most még csak a vállalatot vonják össze, ksáfnWK Trrajfl ntm^ i ff • m r fi n t r r i 1' Ezzel egyidőben azonban megfelelő profilú vállalatok kialakításáról is gondoákodni kellene. G-ondoskod-ni például a Finomszerelvénygyár megfelelő, komoly profiljának kialakításáról is. Nem elég világos az, hogy minden átszervezéssel Budapestre teszik a központot, hol van itt az "ipar vidékre telepítése"? Kéri az Ipari Bizottságot, mérje fel hogy mi van Egerben a munke^rőfelesleggel és a várható felesleggel. Schmidt Rezső et. /Lakatosárugyár/ A Lakatosárugyár már majdnem teljesen "meghalt". A leltározások és előkészületek már folynak, bár az átadás még június 30-án történik. Elmondja, hogy mikor az Iparigazgató lejött ós mondta, hogy szellőző berendezést fognak gyártani mindenkit ebbe az irányba fordítottak, tanítottak. 2 hónap múlva újra lejött az Iparigazgató, újra megváltozott a profil. A Lakatos árugyárra is l 'rá lehet mondani, hogy "lopja" a profilt. A jelenlegi gyártást a felügyeleti szerv nem engedi át, pedig népgazdaságilag nem engedhető meg, hogy 2-3 vállalat ugyanazt termeljen.
