MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1962. október. 10.
37. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 10. - Napirend: - 1. A pártértekezlet beszámolójának megvitatása.
kellett megoldania, hogy mind a munkások, mind a vezetés hibájából kieső munkaidőt felszámolják.' A határozatok végrehajtását ugy kellett megoldani, hogy a normarendezéssel huzamosabb időre ne csökkenjen a dolgozók átlagkeresete. A pártbizottság ugy értékeli, hogy ezt a feladatot az üzemekben lévő társadalmi szervezrtek, gazdaságvezetés, pártszervezetek összehangolt munkájával sikerül a dolgozók többségének megelégedésére megoldani és a termelékenységet tovább növelni. Javult a politikai munka és pártvezetősegeink termelést irányitó, ellenőrző munkája is. Ezen tul egy sor üzemünknél intézkedések történtek a gazdasági szervező munka,a gazdaságvezetés színvonalának növelésére is. pl. a Hajtómügyárban az egész üzem. átrendezésével szinte kiküszöbölték a felesleges anyag, félkésztermék mozgatást. A finomszerelvénygyárban egy sor munkafolyaratnál zártdiklusu termelést hoztak létre. Szinte minden üzemünk törekedett arra, hogy a normák rendezésével az időbéres munkák százalékos aránya csökkenjen, a becsült normák helyett pedig mind nagyobb százalékban műszakilag megalapozott normák jöjjenek létre, A Finomszerelvénygyárban például a normarendezés következtében a műszaki normák aránya 7 %-ról 37,6 %-ra növekedett, a Hajtómügyárban A Lakatosárugyárban. A normarendezések következtében a munkások hibájából kieső idő jelentős részét kiküszöböltük. Azonban a vezetés hibájából kieső idők kiküszöbölése zömében még hátralévő feladat. Ma Is tapasztaljuk még, hogy a szeptemberi határozatainkból egyes vezetőink csak a munkásokra vonatkozó részt értik meg, de a saját magukra vonatkozót nem. A szeptemberi határozatok végrehajtását a PN több esetben ellenőrizte. Voltak olyan tapasztalatok, hogy egyes helyeken ott is történtek normaszoritások, ahol azt semmi nem indikolta, mert a normák addig is szorosak voltak és éppen ezért a rendezés után a huzamosabb ideig alatt maradt a loo %-nak. Pl. A Finomszerelvénygyárben, ahol a túlórákhoz igazították. Természete, hogy itt a dolgozók hangulata is romlott* De volt olyan tapasztalat, hogy a normarendezés utón rövid idő raulva 125-13o %-os normateljesitések történtek, am T azt mutatta, hogy tul ságosan óvatosan rendezték azokat. Ilyan tapasztalat volt a Finomszerelvénygyárban, Fsiparí Vállalatnál. Ezeken a helyeken újból kellett ezt a munkát felülvizsgáltatni. A szeptemberi határozatok jó végrehajtása jelentős eredményeket hozott üzemeink termelésében. 1961-ben városi szinten előirt évi 8 % -os termelés emelkedés helyett 13,6 %-os xemelkedést értünk el. Ugyanezen idő alatt a munkáslét szára csupán 2, 1 %-ot növekedett. A termelékenység az egy munkásra jutó termelési értéket véve alapul 11,2 % nőtt, vagyis a termelés emelkedésének 86 #-a termelékenység növekedésből származott. A munkások átlagkeresetében 3 üzemünknél volt lényegesebb csökkenés. Pl. Téglagyár I.sz. üzeme, ahol ez a csökkenés nem a normarendezés, hanem a felvevőpiac hiánya és egyéb okok miatt jelenkezett. Nagyobb mérvű csökkenés volt még a Fűrészüzemnél és a Vegyesipari Vállalatnál. Itt is a csökkenést jelentős részben az okozta, hogy a normarendezéssel egy időben nem történtek megfelelő intézkedések a vezetés színvonalának növelésére, a munka jobb szervezésére*
