MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1962. október. 10.

37. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 10. - Napirend: - 1. A pártértekezlet beszámolójának megvitatása.

VT ma már nem képes lépéstartani a feladatokkal, sem a tanácsi ipari, sem a mezőgazdaság, sem a községfejlesztési tervek, sem a kereskedelem irányításában. Ennek elsődleges oka a tanácsi apparátusban dolgozók szakmai, politikai hozzáértésének hiánya. A tanács és a VB mint választott szervek az esetek többségében, helyes jó határozatokat hoznak. Ezeket a határozatokat azonban Igen gyakran a szakapparátus hozzáértéésnek hiánya, vagy éppen a bürokratikus ügyintézése miatt nem hozzák meg a kívánt eredményt. Az is előfordul, hogy a választott szervek határozatait a szakapparátus formálisan papiroson elintézi, az életben azonban minden marad a régiben miután a papiron való intézkedést nem követi a gyakorlati végrehajtásban illetékes szervek segitése ellenőrzése. Sok még a tanács apparátusában az olyan ember, akik megtanulták a papiron való intézkedést, de nem tudják a munkát a gyakorlatban irányítani, ellenőrizni. Gyenge a szakapparátus politikai és közgazdasági felkészültsége. Elkészülnek például a költségvetésben, vagy a községfejlesztési tervben meghatározott létesítmények, de semmilyen gazdasági elemzés nem folyik annak számbavételére, hogy milyen költségtényezőket lehetett volna megtakarítani. Ennek aztán az a következménye, hogy tul drágán építkezünk, éppen ezért nem marad pénz minden tervbe vett feladat megoldására és igy igen gyakran módosítani kell a községfejlesztési terveket* A tanácstagokhoz, de a szakapparátushoz is igen gyakran fordulnak dolgozóink ügyes-bajos dolgaik elintéséért. Az utóbbi időben ezek intézése is javulást mutat. Azonban még mindig előfordul, hogy egy-egy probléma aktája hónapokig, néha évekig jár a tanács egyik osztályáról a másikra, mert egyik osztály sem meri a felelősséget vállalni az ügy intézéséért. Természetes, hogy ezek a jelenségek rontják a tanács tömegkacsolatait és sokszor ezekből az egyes jelenségekből mondanak véleményt a tanácsi szervek egészének munkájáról. Pedig ezek mellett jelentős az a munka, amelyet a tanács a városrendezés, fejlesztés, csinositás terén végez, mégha nem is tudja kielégíteni a követelményeket. A tanácsban dolgozó kommunistáknak a tanácsi pártszervezetnek jobban kell szorgalmaznia az apparátus szakmai, politikai fejlődését. Rendet kell teremteni a kádermunkában is. Az emberek kiválasztása, előléptetése, jutalmazás sokszor szubjektiv alapon és nem a végzett munka alapján történik. Olyan dolgozói is vannak a tanácsnak, akikről évek óta tudjuk, hogy nem képesek meg oldani a rábízott fel áriatokat, azonban a humanizmus rossz értelmezése miatt nem merjük megmondani, hogy keressen képességeinek megfelelő munkát. Káderpolitikánk alap- ' vető elve, hogy azokat, akik nem képesek vezetni, irányítani a rábizott munkaterületet, a népgazdság de az apparátus érdekei miatt sem szabad abban a funkcióban tartani. Ennek a kádermunkának az a következménye, hogy az apparátusban jel dolgozó elvtársak kénytelenek elvégezni azoknak a munkáját is kaik felelőtlenek, vagy nem képesek ellátni a feladatokat. Ezek az elvtársak jogosan vetik fel, hogy nem akarnak mások helyett dolgozni. A tanácsi kádermunkában is érvényt kell szerezni a Politikai Bizottság 1952. július 9-i határozatainak. Az államhatalom helyi szerveit képviselik a honvédség, rendőrség, munkásőrség és a birósági szervek. Ezeknek a szerveknek tekintélye, lakossággal való kapcsolatai is erősödtek. Fegyveres alakulatok fegyelme, harckészsége, politikai és