MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1962. október. 10.

37. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 10. - Napirend: - 1. A pártértekezlet beszámolójának megvitatása.

tudják a kialakult uj helyzetet értékelni az uj jelenságeket észrevenni, Néhány elvtársnál a kényelmesség, a régi megszokott elvek és gyakorlathoz való ragaszkodás az ok. Sokszor a jobb és baloldali elhajlás találkozik ugyanazoknál az embereknél is jelentkezik, másrészt táplálja is egymást * A beszámolási időszak alatt ideológiai munkánknak a párt tömegkapcsolatainak erősöd.'seben jelentős szerepe volt a munkásosztály szövetségi politikája ismertetésének érvényesítésének"A munkáshatalom megvédése és megszilárdítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a társadalom osztályszerkezetében végbement gyökeres változások megerősítették népünk politikai egységét. A további fejlődés most elsősorban azon múlik, hogy a szocializmus teljes felépítésén munkákodva, valamennyi dolgozó osztály és réteg politikailag és erkölcsileg még jobban összeforrjon.-." - mondják a Központi Bizottság kongresszusi irányelveié. Hazánk társadalmi életében végbement alapvető változásoknak következtében társadalmunk egyre homogénabbá válik. Kifejlődőben van hazánk szocialista népi, nemzeti egysége. A szocialista termelési viszonyok osztatlan uralma'az osztály és elosztási viszonyokban végbement alapvető változások egyre inkább azonositják társadalmunk minden tagjának érdekeit. Ma társadalmunk minden tagjának alapvető érdeke á népgazdaság; termelőerőinek fejlődése, a gazdaságos termelés, a magasabb élet és kulturszinvonal, a béke védelme

; a nemzeti füg etlcnségünk védelme. Ezek az azonos érdekek lehetővé teszik, hogy a szocializmus építésében előttünk álló feladatok megoldásában társadalmunk minden osztályát és rétegét mozgósítsuk. Egyben szükségessé is teszik, hogy társadalmunk minden tagja egységesen, tevékenykedjen a feladatok megoldásán. Amíg a társadalom gazdasági szerkezete osztályokra bontja a társadalmat, amig ellentétes osztályok léteznek, addig a munkásosztály nem nem képes tartósan magamellé állítani a társadalom egészét, éppen az érdekellentétek miatt. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában-a munkásosztály szövetsági politikáját a lenini hármas jelszó fejezi ki leginkáb >. Ennek a jelszónak helyességét a ml fejlődésünk igazolta-. Ma azonban pálunk már nincs kapitalista tulajdon, nincsnnek ellentétes osztályok, csupán maradványai vannak* Hazánkban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása és népünk hozzákezdett a fejlett szocialista társadalom építéséhez. A szocializmus építésének ebben a szakszóban a lenini hármas jelsző már nem alkalmasható, mert meghaladta az élet. Társadalmunk vezető osztályénak a munkásosztálynak pártja vezetésével meg kell találnia, ki kell dolgoznia mai társadalmi életünknek megfelelő szövetségi politikát, amelyben minden becsületes, hazájuk felmélkedését akaró ember megtalálja a maga helyét. Erről a szövetségi politikáról országosan is, de itt a város terüle- • tén is sok vita folyik* Vannak olyan elvtársak, akik ettől a szövetségi politikától a munkásosztály, a párt vezető szerepét féltik, mások azt igyekeznek bizonyítani, hogy a-lenini hármas jelszó helytelen volt és ezért kell most egy uj szövetségi politikac Olyan megfogalmazással is találkozunk, hogy most o szövetségi politika előtérbe került. Ezek az elvtársak nem értik, hogy a szövetségi politika mindig a proletárdiktaturávól folyó alapvető kérdés volt és Jelenleg is az.