MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1962. augusztus. 15.

36. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. VIII. 15. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájának végrehajtásáról a város területén.

Hozzászóltak a napirendhez: Kácsor Jánosné Elvtársak ! - a jelentés első oldalán van egy olyan fogalmazás amit a Kovácsné elvtársnő itt kiegészítésében korrigált - hogy a szövetségi politika most központi krédéssé vált. Véleményem szerint a szövetségi politikai mindig központi kérdés volt, amely abból folyik, hogy a szövetségi a proletárdiktatúra politikai alapja. Ha a munkásmozgalom történetét vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Kommunista pártok célkitűzéseinek sikertelensége, a sikertelenség többsége oda vezethető vissza, hogy a párt ném tudta helyesen kiválogatni azokat a szövetségeseket, akikkel az adott feladat megoldásáért együtt lehet menni. A 1919-es Tanácsköztársaság bukásának egyik oka is a szövetségi politika helytelensége volt. Véle- . menyem - szerint az 1956-os ellenforradalom egyik oka is az volt, hogy a párt nem tudta megtalálni azokat a módszeretket, amelyeknek segítségével a parasztság mellett a széles kispolgári rétegeket maga mellé állíthatta volna. Ezért ezek között a rétegek között az ellenforradalom tudott magának tábor teremteni. A proletár diktatúra kivívása után változik a szövetségi politika osztálytartalma. Lenin elvtárs a forradalom győzelme után szinte minden cikkében ennek az elméleti kidolgozásával foglalkozik. Szinte minden cikke tanítja az orosz munkásokat a szövetségesekkel való helyes viszonyra. Meg a nemzetközi munkás mozgalmat is. Biztosan emlékeznek "Baloldaliság a kommunizmus gyermekbetegsége" cimü müvében azt magyarázza, hogy a szövetségi politikai, helyes megválasztása nélkül a Kommunista pártok nem tudnak eredményeket elérni. A szövetségi politikai tehát régen is a pártpolitika központi kérdése volt, jelenleg is az és az is marad, mindaddig, amig osztályok lesznek. A szocializmus felépítése,idején együtt kell menni a parasztsággal és a kispolgárság széles tömegeivel, mindenkivel, aki hajlandó, a szocializmus felépítéséért velünk együtt haladni. Nálunk az egész népgazdaságban létrejöttek a szocialista termelési viszonyok. Ennek megfelelően változtak az osztály viszonyok. Mert mi az a döntő tényező, ami az embereket osztályokra bontja? - a tulajdonviszonyok. Nálunk jelenleg szocialista tulajdon van az egész népgazdaságban. Az a néhány kivül maradt kisparaszti tulajdon véleményem szerint ezen már nem változtat. Nálunk jelenleg már nicsnnek kizsákmányoló osztályok. Maradványai vannak még. A volt kizsákmányoló osztályok tagjainak jelentős része beilleszkedett a szocializmus építésébe. Arról van szó, hogy a mezőgazdaság átszervezésével forradalmi változás zajlott le a termelési viszonyokban. Ezt a változást a szövetségi politikában is tudomásul kell venni. Ennek megfelelően kell a.pártnak kidolgozni a szövetségi politikáját. Változni kell a szövetségi politikai osztálytartalmának. A lenini hármas jelszót erre a korszakra alkalmazni már nem lehet. A szövetségi politikai a munkásoztály szövetségi politikája, amelyet a pártnak kell kidolgoznia. A munkásosztály gyakorlata erre alkalmat is ad, a pártnak az a kötelessége, hogy ezt a gyakorlatot általánosítsa, elméletileg kidolgozza. A munkásosztály maga, erre nem képes.