MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1961. március. 15.

29. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1961. III. 15. - Napirend: - 1. A politechnikai oktatás tapasztalatai és helyzete.

r Az iskolákban a gépeknek helyet biztositani nem toldunk. Csak azért összegyűjteni a gépeket, hogy az udvaron tönkremenjenek nem é érdemes. Éppen a Végrehajtó Bizottsági ülésen mondtam el. hogy tavaly a főiskolára idehoztak egy traktort és egy autót és az udvaron verte az eső, mert nem tudták hová tenni. Ez azt mutatja, hogy néha a követelés nem reális, mert nincs lehetőség arra, hogy ezeket a gépeket üzemképes állapotba helyezzük. Ahol van hely oda össze kell hozni, ahol nincs ott azt kell szorgalmazni, hogy az üzemekben, az ipari tanuló intézet munkatermeiben legyen lehetőség arra, hogy hozzájuttassuk a gyerekeket azokhoz a gépekhez, amelyekre a politechnikai oktatásnál szükség van. Azért van olya probléma, hogy nemcsak gépek nincsenek, hanem kézi szerszámok sem. Ugy gondolom, hogy a művelődési osztály felé kellene felvetni, hogy ehhez teremtsenek pénzügyi lehetőségeke Meg kellene teremteni annak a lehetőségét is, hogy ne a tanároknak kelljen elfűrészelni az anyagot, hogy a gyerekek dolgozni tudjanak. Nem vehetjük el a tanár idejét ezzel. Már beszéltem arról, hogy ellenállással találkozunk a szülők részéről és meg kell mondani, hogy még a kommunista szülők részéről is. Azt javaslom, hogy a pártbizottság egészitse ki a határozati javaslatokat azzal, hogy a Városi Párt VB. hivja össze az iskola év befejezése előtt a kommunista szülőket és tanácskozzon velük a politechnikai oktatás kérdéseiről. Magyarázzuk meg a kommunista szülőknek, milyen jelentősége van enné társadalmunk szempontjából. Állitsuk mellé a kommunista szülőket ennek - a véleményem szerint - nagyon fontos ieladatnak. így előbbre jutunk ebben a kérdésben, mert van bizis, amire lehet támaszkodni, tovább lehet menni más rétegek megnyerésében is ehhez a munkához. Szálai Pál: Az utolsó javaslattal magam részéről egyetértek. Tényleg van olyan jelenség, hogy fizikai munkára nem akarnak menni,, különösen egy kicsit piszkos, vagy nehéz munkára.Minden orvosnak a fia orvos akar lenni és minden mérnöké mérnök. Nálunk a kőműveseknél lassan ugy néz ki a helyzet, hogy kihalunk. Fiatalok egyáltalán nincsenek. Pedig nagyon szép szakma a miénk és nagyon fontos. Az egész országban kellene ópiteni és nem lesz kivel. Szeretnék még egy problémát felvetni, ami nem a napirendhez tartozik, de szeretném, ha az elvtársak is foglalkoznának vele. Külföldi utazásra akarunk menni a nyáron és ezzel kapcsolatban - mivel a férőhely nem látszott biztosítottnak - irtam az Ibusznak és a Népszabadságnak. Az Ibusztól megkaptam a választ, hogy a hely biztosítva van, ugyanakkor a Népszabadságtól most kaptam egy levelet, melyben sajnálattal közlik, hogy hely nincs. Tehát a levelet nekem ugy irták me^, hogy el sem mentek az Ibuszhoz. Ez az elvtárs még a saját újságját sem olvassa, mert a Népszabadság is naponta közli, hogy hová lehet még utazni, és Romániába is van még mindig utazási lehetőség. Ezt azért vetem fel, hogy nem ártana , ha az elvtársak is imának nekik, hogy máskor ilyen dolgot ne csináljanak.