Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)

Francz Vilmos: Oktatást segítő speciális részlegek, munkaformák

mánygyarapítása a debreceni városi közigazgatásra tartozott. A Me­gyei Könyvtárban 1958-59 fordulóján gyermek-olvasóteremben sza­badpolcra kerülnek a gyermekirodalom könyvei, sajtói, mint a felnőt­teké is. 1959. június 29-től már diafílmtárat is működtet e könyvtár. Ez évtől végzi az iijúsági olvasó mozgalom megyei tervezését, szer­vezését. E munkáját segíti a Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osz­tálya és a Megyei KISZ Bizottság. Tovább működteti a színműtárat,és 1961-62 fordulóján kottatárat létesít. 1965 elején az épületbelső újabb átalakításával olvasótermi galériáján „gyermekkönyvtárat” nyit. A felnőtt részlegekben is a korszerű szakrendszerben szabadpolcos elhe­lyezés, egyéni könyvlevétel (választás) vált lehetővé. A közel 200 fajta sajtótennék, a honismereti külön gyűjtemény, a gazdag kézi­könyvtár a szakmai érdeklődések széles skáláját elégíthette már ki. A Könyvtár a Zeneműbolttal, a Déri Múzeummal, művészeti intézmé­nyekkel összefogva irodalmi és művészeti előadások, lemez bemuta­tók, szavaló és más irodalmi versenyek szervezésébe és lebonyolításá­ba kezdett ez időszaktól, s ezt folytatta egyre kiterjedtebben. Az al­kalmak célközönsége a témák iránt általában érdeklődők mellett egyre jobban a nonnál és felnőtt korú iskolák tanulói lettek. Ehhez alkal­massá formálta a Könyvtár a tájékoztató munkáját is. 1971-től ezt már jól szolgálta a Hajdú-Bihar Megyei Téka című kiadvány. Az orgánu­mot a H-B. Megyei Könyvtár, a Debreceni Városi Könyvtár, az SZMT (Szakszervezetek Megyei Tanácsának) Könyvtára, valamint a H-B. Megyei Továbbképzési Kabinet közösen adta ki. Általa a Me­gyei Könyvtár már igen nagy segítségére lehetett a közben fejlődő iskolai könyvtáraknak, a Debreceni Városi Könyvtárnak és fiókkönyv­tárainak, a megye járási könyvtárainak, ill. a települési, meg üzemi könyvtáraknak általában, de speciálisan azok kézikönyvtári, szak- könyvtári, valamint gyermekkönyvtári részlegeinek kialakításában is.1 Igen hamar, már 1953-ban kényszerül bekapcsolódni a könyvtár a könyvtárosok alap- és középfokú szakmai képzésébe. Fontos volt, mivel a pályán működő könyvtárosok jelentős része nem rendelkezett könyvtárkezelői szakképesítéssel. A könyvtáros felsőfokú képzéssel pedig még csak a Budapesti Pedagógiai Főiskola, alap és középfokú­val pedig tanfolyami keretben Debrecenben a KLTE Központi könyv­tára foglalkozott. E könyvtáros szakképző feladatát a H-B. Megyei 1 1 Dokumentumok; - /Bényei Miklós/: A hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 50 éve; Deb­recen, 2002.; 17-96.old. ­40

Next

/
Thumbnails
Contents