Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)

Francz Vilmos: Tárgyidőszakunk (1970-1995) kiemelet téma csoportjai és a rájuk ható irányítói törekvések

Marx György megállapítása: „A tudományban, legalábbis a természet- tudományban a 20. században több eredmény született, mint az előző évszázadokban együttvéve. Ezek az eredmények alapvetően alakították át a termelést, környezetünket, világképünket. így az iskolának a modem eredményeket is figyelembe kell vennie. ... Egy pillanatban egyikünk sem foghatja át az egész kultúrát, de aktívan mozogva a kultúra bármely területéről bármely más ponthoz eljuthatunk. A műveltséget a korábbi statikus kincstári szemlélet helyett dinamikusan kell felfognunk. ... a műveltség nem a jóllakottság, hanem éppen az éhség állapota. Nem az a müveit aki csupán sok ismerettel rendelkezik. A müveit ember képes kezelni, értékelni, világképébe fogadni és alkalmazni is az új ismereteket. Ha szükséges, vállalkozik akár világképének megújítására is. ...az aktív műveltségépítésnek probléma centrikusán kell folynia. Nem a szaktudomány szempontjaira kell figyelni. ... A természettudomány szempontjai mindenkinek mondanak valami hasznosat a világról de, ez az érdekeltség csak komplex megközelítésben bontakozhat csak ki.” A természettudományokon belül is a matematikát kell középpontba állítani, mert11 - amint Dienes P. Zoltán írja „A matematika igazában a különféle relációk, viszonyrendszerek tanulmányozása, s az összefüggések struktúrájának a kidolgozása.” Általában pedig: a természettudományok a valóság tényeivel, jelenségeivel (tárgyi) eseményeivel foglakoznak.” Mivel: „...egyre több embernek kell viszonylag rövid idő alatt eldönteni, hogy az adott feltételek és lehetőségek közül melyiket válassza, mint legjobbat..., egy egészen újszerű, precíz gondolkodásmód kell, ami a matematika sajátja.”

A felvázolt jövőkép a művelt embertől elvárja az: absztrakciókészséget, a logikus következetesség képességét, önbizalmat, fantáziát, emlékező képességet, türelmet, kitartást, az önkontrol, az önkritika, a kapcsolatteremtés képességét, az idegen nyelvek ismeretét, az alapvető technikai, nem utolsó sorban a szakmája technikai és technológiai ismereteit, azok tág kapcsolatrendszerét, hasznosításának képességeit, s ezek folyamatos bővítésére való képességét. E készségek, képességek általában fejleszthetők. A fejlesztés alapmódszere pedig: 11

11 Császár Ákos: Matematikai műveltségeszmény az ezredfordulón /Műveltségkép az ezredfordulón; Kossuth K.. 1980., 69-90. old./

Dienes P. Zoltán: Ellopni a tüzet a matematika isteneitől /(Győri György): Ember és műveltség ...; Gondolat K. 1976., 88-104. old. /

29