Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)

Francz Vilmos: Tárgyidőszakunk (1970-1995) kiemelet téma csoportjai és a rájuk ható irányítói törekvések

művelődési otthonok elősegítik a tudományos és a művészeti alkotások, meg a közönség találkozását tegyék lehetővé az ismeretek folyamatos kiegészítését és felújítását!” Ez az ISKOLÁN KÍVÜLI OKTATÁSI FELADATUK. „Az iskolán kívüli felnőttoktatás e feladatait: előadások, bemutatók, sorozatok,tanfolyamok, stb. keretében - a művelődési otthonok csak más intézményekkel: TIT, iskolák, könyvtárak, stb.-kel együtt láthatják el. Az otthonok ...amatőr- csoportok működtetése mellett ... biztosítják az élő művészet bemutatását. Részben pedig a színházak, filmszínházak, a televízió, stb. produkcióinak közönséggel való feldolgozásával növelik az értő közönség táborát.” ... „...a pusztán csak szórakozni vágyó fiataloknak a művelődés, az önművelés útjára való vezetésére: mutassa meg a művelődés sokoldalúságát, szükségességét a teljes emberré váláshoz!” Kulcsszavak, tennivalók még:

intézménykorszerűsítés, ha kell a helyi művelődési intézmények össze vonásával, szerkezetük, berendezésük, felszereltségük fejlesztésével,

az oktatók és népművelők nyitása egymás szakterületének ismeretei, képességei irányába készségszintig, béreik ennek megfelelő fejlesztése,

a szükséges működési költségek biztosítása állami, társadalmi és termelői egységek erejének ez irányú mozgósításával.

Újra az MSZMP KB 1974-ben vitatta meg a közművelődés helyzetét, és hozott határozatot annak fejlesztéséről. Majd ezt követően született meg a közművelődési törvény 1976. évi V. számon. Végrehajtásáról pedig az 1035/1976./XI. 13./ számú Minisztertanácsi határozat intézkedett. Ezután sorban készültek el azok az országos társadalmi szervezeti, főhatósági állásfoglalások, stb. irányítói instrukciók, amelyek a szakági részterületek feladatait meghatározták - többek között - a közművelődési és iskolai munka összekapcsolásában (kétirányú társadalmasításában).

Időszakunk elméletileg is igyekezett e munkakapcsolatokat tisztázni: filozófiai, szakmafilozófiai, közgazdasági és didaktikai vonatkozásokban egyaránt. Állításunk bizonyítékait nem programunk itt tételesen felsorakoztatni. Elég megidézni ezek néhány elemét a munkálataink bemutatása előtt. Egyik tanulmányában Lóránd Ferenc idézi Galileit: „Az embert nem lehet valamire megtanítani, csak hozzásegíteni ahhoz, hogy a tudást maga szerezze meg.” Ennek eszközévé kellett válnia pedagógiának, közművelődésnek.

27