Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)

"Én egész népemet fogom..." - 2. Dr. Oláh Imre: Az amatőr filmezés sokrétű haszna

vel. A film „díszbemutatója” a helyi moziban történt, a város vezetői előtt, majd az akkori művelődési házban (Petőfi ház) egy héten keresztül a város tanulói számára. Nemcsak a filmet készítettem, a vetítéseket is én végeztem. Közben pedig kísérletet tettem az amatőr filmezés örömeinek, lehetőségeinek népszerűsítésére is.

A film további hasznosságáról is érdemes szólni. A 60-as és 70-es években dühöngött nálunk is a száj- és körömfájás állatbetegség. A járvány megfékezésében nagy segítség lett volna az állattartók megfelelő tájékoztatása, pl. filmmel. De ilyen nem volt akkor a szakma keze ügyében. Készítettem egy 16 min-es, fényhangos, fél órás szakfilmet a betegségről.(Technikai segítséget a megyei művelődési központtól kaptam!) Itt Böszörményben a tanyavilágban a körzeti mozis vetítget- te. Közel sem vált olyan hasznossá, mint amilyennek szántam. Nem a film „gyengesége” miatt! (Csak sejthetem az okot. Itt is megjelentek kritikai hangok a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatban.)

Nem sok szakfilmet készítettem, pedig kézenfekvő lett volna. Még egyet megemlítek. Egy baromfi-vágóhídon szolgáltam, ahol összeütközésbe kerültem az üzem vezetőjével egy bizonyos betegség miatti (CRD) kobzások témában. De miután filmen bemutattuk e betegség undort keltő voltát, szűnt a konfliktusos helyzet.

A politika, a belpolitikai helyzet szűkebb környezetemé meg különösen - mindig érdekelt. Néha „darázsfészekbe” nyúltam, ami miatt filmem indexre is került.

A helyi újság szerint — fotóval illusztrálva - egy 101 éves mama szavazata nagyban elősegítette a Hazafias Népfront jelöltjének a győzelmét. A Szesztilalom című filmemben bemutatom a mamát, akinek fogalma sincs, hogy mi történt. A család őrzi gondosan zárva tartva az ajtót, hogy el ne kóboroljon. „Ezt a filmet félreértené a lakosság” - mondták. Egy játékfilmemben zabrálnak és erőszakoskodnak az orosz katonák. A film 1970-ben lett kész. Az elvtársakat a hideg rázta ki, mikor meglátták. Sokáig nem volt szabad vetíteni. (Csak ellenpontként említem, hogy Veress József filmesztéta, filmtörténész kritikát irt Sára Sándor Vád című filmjéről. Megjegyezte: Tudomása szerint ehhez a témához - mármint a nők megerőszakolása - először Oláh Imre mert nyúlni.)

Nem kivagyiságból nyúltam ilyen témákhoz is. Megéreztem a film óriási felelősségét: tájékoztatni és nevelni . S gondolkodásom alapeszméjévé vált: ha most nem hat, majd az utókor számára hasznos lesz.

242