Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
Kakucsi Géza: Az iskolai felnőttoktatás és a közművelődés kölcsönhatása
Már a kísérletek során is bebizonyosodott, hogy a program eddig soha nem látott pedagógusi önállóságra és szabadságra épülhetett. A programok kiválasztása, összeállítása a helyi adottságok, az abban résztvevők felkészültsége, élet-és munkakörülményei, életkori sajátosságai, a művelődési szervek közreműködési készsége alapján a pedagógus szuverén joga és feladata volt. Az egységes pedagógiai eljárások biztosítása érdekében a pedagógus az iskola vezetőinek és a testületnek tartozott beszámolni és tájékoztatást tartani igény szerint. A közművelődési program alkalmazása, mint fakultatív tantárgy A dolgozók általános iskoláinak 7-8. osztályaiban fakultatív tantárgyként 1973-ban évi 48-48 órában bevezetett „közművelődési program” szervezéséről, alkalmazott metodikájának tapasztalatairól és eredményeiről 1975-ben készítettük az alábbi összefoglalót „ A közművelődési program” helye, szerepe és megvalósításának módja a dolgozók általános iskolájában címmel. A dolgozók általános iskolájában az intenzív nevelőmunkát nem csupán az a tény indokolja, hogy a hallgatók átlag életkora lényegesen alacsonyabb, mint néhány évvel ezelőtt volt - bár ez is nagyon lényeges dolog, hanem elsősorban az a társadalmi szükséglet, mely az ember tudatának, személyiségének állandó formálását, fejlesztését megköveteli. Ma már nem vitatható dolog, hogy a pennanens nevelés, ennek következtében a pennanens művelődés igénye a tudományostechnikai forradalom szerves része. A dolgozók iskolájába járó fiatalok és idősebbek személyiségének formálásában nagyon lényeges szerepet tölt be az iskola. Célszerű, tudatos, tervszerű, folyamatos és az egész személyiséget érintő nevelő hatást fejt ki, s ha megfelelő feltételeket teremt, akkor koordinálni, sok esetben korrigálni is tudja az egyéb nevelési hatásokat. A nevelőmunka jelentősége a felnőttek oktatásában sem kisebb, mint a nappali iskolában, bonyolultságánál fogva körültekintőbb szervezést, tervszerűséget, folyamatosságot, aktivizáló metodikát igényel tárgy- és formaválasztásban, alkalom szervezésben, forrás - beszerzésben, - feltárásban, az új ismeret hasznosításában. Ugyanakkor a dolgozók általános iskoláinak közismert korlátjai lehetetlenné teszik azt, hogy a saját eszközeikkel teljes mértékben megoldják ezt a feladatot. Még az általunk leghatékonyabbnak tartott 320 órás oktatási formában sem jut 208
