Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
Francz Vilmos: Ollózott pedagógiai gyakorlatok
eredményét, hogy a szülők nagy része nem lelkesedik azért, hogy gyermeke szenvedélyes olvasó. Családlátogatások alkalmával erről úgy beszélnek, mintha ez gyermekük rossz, szégyellni való tulajdonsága lenne. Alapvető módszerem az olvasóvá neveléshez Az olvasóvá nevelés első lépéseként megengedem a tanulóknak, hogy az iskolába szépirodalmi könyvet is hozzanak magukkal. Az óra kezdetén az irodalomóra kellékei mellé ezt is odateheti. Amikor az olvasásgyakorlás van, és differenciáltan foglalkozom a tanulókkal, megengedem a jól olvasóknak, hogy (saját könyvüket) megkezdett olvasmányukat folytassák. De olvashat akkor is, ha valamiből kis szabadideje adódott. - Hamarabb végzett a feladattal - és vár az ellenőrzésre, olvashat szünetben is. Ezzel rászoktatom a gyerekeket arra, hogy szabad idejüket hasznosan, olvasással töltsék el. Az olvasásra nehezebben rászokó gyerekek elé követendő példát állítok. Egy-egy könyv érdekességéről, izgalmasságáról, hasznáról, leghatásosabban és legeredményesebben általában maguk a gyerekek tudják egymást meggyőzni. SZEPTEMBERBEN az első irodalomórán felmérem, mit olvastak a gyerekek a nyáron. Az olvasójeggyel bizonyítani is lehet, hogy menynyit olvastak. Néhány didaktikus kérdéssel érdeklődöm is, milyen élmény maradt az olvasás után, majd ötöst írok be a naplóba Ezt egész szeptemberben folytatom. OKTÓBERBEN 2 irodalomórát a Nagyközségi Könyvtárban szervezek. Célja: felkészíteni a felső tagozatba lépő tanulókat a tanulás és az ismeretgyarapítás nagyobb önállóságot követelő (egyéni) módszereire, kedvet ébreszteni az önálló ismeretgyüjtéshez, „kutatáshoz”. Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó. Bevezetésként beszélgetünk: a felső tagozatosok új tanulási módjáról, a tankönyvi leckét kiegészítő olvasmányok lehetőségéről, a szavak jelentése ismeretének szükségéről, mint olyan tényezőről, amely nélkül nem lehetséges a pontos megértés. 179
