Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
Francz Vilmos: Ollózott pedagógiai gyakorlatok
elemeink is. Személyiségünket formálják, jó esetben csak pozitív irányba. A szakirodalom alapvető személyiségformálódási jegyként kezeli az úgynevezett „hovatartozási éntudat”-ot. Fejlesztésére hozhatunk egy hajdúböszörményi vagy egy debreceni példát.6 Személyiségfejlesztés szakkörben Hajdúböszörményben /Részletek; Szentirmai László/ „Bizonyára nemcsak hajdúböszörményi jelenség, hanem jellemző más települések iskoláira is,hogy a tanulók nem ismerik kellően lakóhelyüket, szülőföldjüket, szülőföldjük határát. Immár közel két évtizede arra is rá kellett jönnöm, hogy a tanórák és a tanterv által biztosított múzeumlátogatások, helytörténeti séták időtartama kevés e hiányosságok pótlására. Ezért határoztam el, hogy tanítványaim számára honismereti szakkört szervezet. A szakköri tevékenységek során a gyermekek megismerkednek szülőföldünk múltjával,jelenével, népünk hagyományaival. A megszerzett ismeretek jól kiegészítik a tanagyagot, a szakköri tevékenység fejleszti a tanulók személyiségét. A honismereti szakkör önkéntes. Tagjai önállóan választhatják meg a foglalkozások témáit is. Az ötödikes szakkörös tanulók szorgalmasan keresik a város nevének eredetét, megfigyelik a város körkörös szerkezetét. Megismerkednek az ötvenkétezer holdas városhatár földrajzi adottságaival. Kerékpárral eljutnak a legnevezetesebb helyekre, így pl. a Messzelátó dombhoz, a tengerszint feletti 147 méteres magaslatig, a Pródi halomhoz, ahol Rómer Flóris 1882-es ásatásai során értékes neolit kori leletek kerültek napvilágra: kovakő, kővéső, kőkalapács-darabok, az agancskapa pedig a kezdetleges földművelés megjelenését bizonyítja. A hatodikosok a népi építészet és az állattenyésztés emlékeit tanulmányozzák. Szívesen olvasnak a vidi templom feltárásáról. 6 Szentirmai László /igazgató, Hajdúböszörmény 5.sz. Ált. Iskola/: Személyiségfejlesztő képességfejlesztés tanórán és szakkörben /Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet: Képességfejlesztés, 1988-89.; 77-81. old./ 175
