Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
Mónus Imre: Hajdúböszörményi példák a kiállítások személyiség-formáló szerepéről
Hajdúböszörményi példák a kiállítások SZEMÉLYISÉGFORMÁLÓ SZEREPÉRŐL Mónus Imre A művelődési központ a tömeges kulturális eseményeket szervező, a közösségi művelődésnek, a művészeti (amatőr és hivatásos) tevékenységnek, az ismeretterjesztésnek, továbbképzéseknek, kluboknak, civil szerveződéseknek, a társadalmi nyilvánosságnak helyet és szervezési hátteret adó intézmény. Tartalmas működése alapján településenként az emberek (felnőttek és gyermekek) százai, ezrei vesznek részt munkájában. Többek között a szabad idejük hasznos kitöltésével, a művészi kifejezési formák bemutatásával szolgálja az ember fejlődését, sokoldalúságát. A művészet egyik ága a képzőművészet, mely leggyakrabban a festészet, a grafika, a szobrászat formájában van jelen a művelődési otthonok munkájában. Tartalma és értéke a legbonyolultabb tudati és pszichológiai, valamint manuális folyamatok útján hat az egyénre és érvényesül személyisége formálásában. Hajdúböszörmény mint a festők városa már több mint egy évszázada büszkélkedhet a festészet kitűnő művelőivel. Káplár Miklós, Kampier Kálmán, Pálnagy Zsigmond, Király Jenő, Maghy Zoltán országosan jegyzett Hajdúböszönnényben élt és alkotott festőművészek voltak. Kiállításaik többször láthatóak voltak a városban, részt vettek országosan ismert müvésztelepeken,és művészbarátaik gyakran látogattak hozzájuk. így érthetővé válik, hogy a város művészetet segítő mecenatúrájával itt vert gyökeret 1964-ben az UNESCO által is jegyzett nemzetközi művésztelep. Évente nyáron egy hónapig 20 hazai és külföldi festőművész dolgozik a telepen, egy-egy képpel gazdagítják a mecénás város gyűjteményét. A telep idején egy délután nyílt napot szerveznek, hogy az érdeklődő felnőtt és gyermek műterem-látogatást 159
