Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
Dr. Keresztesné Dr. Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum lehetősége az oktatás és közművelődés szolgálatában
Helytörténet, kultusz, topográfia A Debreceni Irodalmi Múzeum működésében kezdettől fogva megmutatkozik egyfajta kettősség: megyei intézményi egységként négy vidéki emlékház kiállításáról is gondoskodni kell, ugyanakkor a gyűjtemény jellegéből és Debrecen múltjából inkább városi feladatok adódnak. Az élő irodalommal való kapcsolattartást a múzeumfejlesztés alapjának tekintettük, hiszen a gyűjtemény iránti bizalom az alapja annak, hogy az itt élő, Debrecenhez és a megyéhez kötődő szerzők a későbbiekben megfelelő helynek ítéljék majdani hagyatékuk megőrzésére. Ebből a bizalomból származik a legnagyobb eredményünk: a helyben képződött hagyatékok sorra gyűjteményünkbe kerültek. A funkciók megkettőzöttsége abban is megmutatkozik, hogy a gyűjteményi munka mellett egyre nagyobb szerep hárul a múzeumunkra az irodalmi kultusz-hagyományok felelevenítésében is. Több éves országos kutatási programunk volt az irodalmi topográfia összeállítása, amely alapját képezi a kultuszhelyek számbavételének, a hiányzó emléktáblák elhelyezésének, koszorúzási és évfordulós megemlékezések szervezésének stb. Mivel ezek többnyire Debrecenben jelentkező feladatok, ezért a város kulturális igazgatása is igénybe veszi a megyei intézményt. A jelentős debreceni írók, költők jeles évfordulóira időszaki kiállításokat rendezünk. Mivel azonban a Borsos villában erre nincs hely, a legutóbbi időkig a Déri Múzeum kupolatermében lehetett csak ilyen kiállításokat rendezni. Az impozáns tér és ennek az épületen belüli helyzete meghatározta a kiállítások stiláris lehetőségeit. A legutóbbi években azonban a kupolaterem a Déri Múzeum mecénásainak panteonja lett, így ott időszaki kiállítások nem rendezhetők. így került néhány kamara-kiállítás a Borsos-villa lépcsős előterébe, vagy „kiállítás a kiállításban” jelleggel az állandó kiállítás termeibe. A debreceni kötődésű írók többsége máshol is élt és alkotott. A nemzeti klasszikusoknak országos kultusza van, így igen sok feladatot jelent a máshol rendezett tudományos vagy kultusz-események támogatása, ezeken való részvétel, gyűjteményi kölcsönzések és kutatási szolgáltatások. Az egyik legfontosabb feladatunk az, hogy a nálunk őrzött anyagokból szánnazó infonnációkat az országos kutatásba és a tudományos közéletbe eljuttassuk. Ennek minden eszközét meg kell ragadnunk, tehát konferenciákon éppen úgy részt kell vennünk, mint távolabbi kultuszeseményeken. A szövegközlések, a tudományos pub148