Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)

G. Szabó Edit: A Hajdú-Bihar megyei Könyvtár Gyermek Könyvtárának általános iskolai oktatást segítő tevékenysége

vel. 2. Az iskola és a könyvtár kapcsolatának elmélyítése, a rendezvények közös tervezése, rendezése. 3. Az iskolai és gyermekkönyvtárosok közös tanácskozása, továbbképzése a szakma rangos képviselőinek részvételével. A rendezvénysorozat kb. egy hónap alatt zajlott le, s voltak évek, amikor 40-50 rendezvényre is sor került me- gyeszerte. A nagy igény és érdeklődés ellenére a rendezésben közreműködők /Úttörőelnökség, Pedagógiai Intézet/ sorra elmaradtak, s a 90-es évektől csak bizonytalan pályázatok segítségével kerülhet megrendezésre az egyre több és nagy érdeklődéssel kísért rendezvény.

Egy másik megyei szintű vállalkozás 1980-ban kezdődött, ami az úttörőmozgalomnak a „Barátunk a...” elnevezésű kulturális mozgalma alapján indult el, s egy módszereiben igen kedvelt olvasónapló pályázat volt. A részvétel először úttörő tagsághoz kötődött, és a szervezést is a megyei úttörőelnökség vállalta. Ez hamarosan elégtelennek bizonyult s a könyvtárnak kellett a terjesztést átvenni. A pályázati díjakat kezdetben a könyvtár és az úttörőelnökség együttesen biztosítani tudta, később azonban mások /könyvesboltok, Szerencsejáték Rt./ segítségét is igénybe kellett venni, majd az úttörők véglegesen ki is léptek a programból.

Az olvasónapló kérdéseit, feladatait a Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárosai állították össze, s az értékelést is ők végezték. A versenyszellemre épülő „rejtvényfüzet” kérdéseinek összeállításához az 1978-as tanterv is fontos segítséget adott.

A játékos feladatok a Totó, Anagramma, Kakukktojás, Egészítsd ki!, Ki ő?, Megkevertük, Keresd a párját! stb. jellegű, ismert fejtörők mintájára készültek, és megoldásuk könyv- és könyvtári ismeretet, logikus gondolkodást igényelt. A kérdések többsége irodalmi jelleg volt, de nem hiányoztak a történelmi és természettudományi, esetleg valamilyen művészeti irányultságú /zene, festészet, népművészet, építészet, sport/ feladatok sem. Minden napló egy kérdése a fogalmazási készséget is felmérte, s volt olyan feladat, amihez rajzot is mellékelhettek a pályázók. Az olvasónaplók nehézségi foka folyamatosan emelkedett. Ennek ellenére népszerűsége töretlen, köszönhetően a pedagógusok és könyvtárosok kitartó segítségének, s nem utolsó sorban a szép könyv- jutalmaknak.

Az első években csak 5-8. osztályosok vehettek részt a pályázaton, majd 1989-től 3-4. osztályosoknak is készült - nekik megfelelő - olvasónapló. Ezzel nemcsak a pályázók köre, hanem a résztvevők száma is megnőtt. A 90-es évek változásai a gyerekek olvasási szokásaira is

123