Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)

Vándorlókönyv Az útiokmányok egyik jellegzetes változata a vándorló könyv, mint a mai útlevelek és munkakönyvek közös elődje. Fontosságát az adja, hogy igen szé­les iparos réteget érintett. Az 1872-ig meglévő céh-rendszer, mint a külön­böző mesterségek gyakorlásának és érdekeinek megvédésére szolgáló ipa­ri szövetségnek nélkülözhetetlen dokumentuma volt a Vándorló Könyv, amely egy nagy korszak hű dokumentuma is. A céhrendszer idejében azt a legényt, aki mester akart lenni, előbb vándorlásra és remeklésre kötelez­ték. Ha a legény meg akarta kezdeni a vándorlást, a céh kiadta keresztleve­lét és szabadulólevelét „hiteles párba", azon kívül kapott egy Tanú Levelet „Kundschaft-ot magaviseletéről és mesterségében való jártasságról". A Tanú Levéllel kereste fel az adott városban szakmájának atyamesterét. Ezzel kap­csolatban közreadjuk Bihari József szűcs legény 1805-ben kelt levelét. A levél­ből azt is megtudjuk, hogy a Legény Miskolcon Nyitrai Jánosnál 30 hétig be­csületesen dolgozott. 72

Next

/
Thumbnails
Contents