Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog
Vármegyék és szabad kerületek 93 A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog 1 Nyakas Miklós Amennyiben a tulajdonképpeni szabad kerületek meghatározásánál elfogadjuk azt, hogy azok saját, a vármegyétől független tisztikarral, különálló adózási portákkal és országgyűlési képviselettel rendelkeznek, úgy könnyen beláthatjuk, hogy a Hajdúkerület országgyűlési jogának megszerzése a kerület szempontjából rendkívül fontos volt.1 Amíg az önálló adózási porták törvényi, illetve jogszokási meghatározása (1696) a Hajdúkerület tényleges megalakulásának is tekinthető1 2, addig az országgyűlési képviseleti jognak az elnyerése a kerületi jogállás kiteljesedésének. A rendi országgyűlésen való megjelenés a hajdúvárosok számára természetesen mást jelentett a 17. században, s mást akkor, amikor megmaradt kiváltságaik is veszélybe kerültek, tehát a 18. században. Amennyiben a kerület latin kifejezését, a districtusi a vármegyétől elkülönített, abból kiszakított részként értelmezzük, az országgyűlési képviseleti jog elnyerése a hajdúvárosok számára Szabolcs megyétől való végleges elszakadást is jelentette. Ez valójában így is volt. Az alábbiakban ennek a folyamatnak villantjuk fel legfontosabb állomásait, különös jelentőséggel tárgyalva a sorsdöntő 1790/91-es országgyűlést, s egyben vizsgálódásunkat itt le is zárjuk. 1 V.ö.: Nyakas Miklós: A Hajdúkerület országgyűlési képviseleti jogának elnyerése. 1790 - 1791. Hajdúböszörmény, 1982. A jelzett könyv az 1790/91-es országgyűlés hajdúkerületi követeinek teljes, fellelhető levelezési anyagát közli. 2 Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve III.. (szerk. Nyakas Miklós) Hajdúböszörmény, 1977. 47.
