Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása és korszakai
88 Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása és korszakai része így akart a magyar rendi államnak nagyobb legitimációt adni. A két hajdúkerületi követ nem csekély megdöbbenéssel észlelte, hogy érvelésüknek alig van foganat] a, s elkeseredve tudatta az otthoniakkal, hogy a ,Jiaza legnagyobb oszlopainak Nemes Hajdú Városokról” alig van tudomása. Az országgyűlési képviseleti jog elnyerése végeredményben azért sikerülhetett, mert a magyar nemesség közt volt olyan áramlat, amely a lassú társadalmi reformokat sürgette. Példaként említhetjük Vay Józsefet, aki úgy gondolta, hogy a parasztság lassú reformok sorával bevonható a magyar rendi alkotmány sáncai mögé. Röpiratában a következőképpen ír: ,/Nem volna talán helytelen, ha az Országban lévő nagyobb Mező Városok, úgy a Jászság, Kunság, Kunság-Hajdú Városok Követjeiket azz Ország Gyűlésére küldjék /mivel/ Földes Uruk nem lévén, nintsen az Ország Gyűlésében pártfogójuk”. Tiszta, világos beszéd ez, csak homlokegyenest ellenkező érvelési rendszer, ellenkező megfontolás, mint a hajdúvárosoké. A végeredmény a Hajdúkerület országgyűlési képviseleti jogának elnyerése volt, s ezzel a Hajdúkerület kialakulásának folyamata lezárult, hiszen mindama ismérvek létrejöttek, amelyeket Fényes Elek a tulajdonképpeni szabad kerületeknek tulajdonított. Nem jelentette ez természetesen azt, hogy a városok társadalmának minden nyitott kérdése megoldódott volna. így például egészen 1848-ig nem zárult le a Hajdúkerület belszerkezetének rendezése, amelynek megoldása egyébként már az 1790/91-es országgyűlésen felállított rendszeres bizottságoknak feladata lett volna. Ennek elmaradása tovább súlyosbította a hajdúvárosok társadalmának belső ellentéteit, társadalmi feszültségeit, amely elsősorban a földhasználat, az adófizetés és a városi kisebb szolgálta32 tások körül csúcsosodott ki. Nem volt megoldott a hajdúvárosok államjogi helyzete sem, noha 1790-ben rendeződött az a sérelmes helyzet, amely a kamarai felügyelet miatt alakult ki, s ezután a Hajdúkerület a Helytartótanács alá tartozott. A főkapitányi tisztség ugyanis abban a formában, amelyben létrejött, átmeneti képződménynek tekinthető, s mivel hosszú időn keresztül nem változott, archaikussá is vált. Arról volt szó ugyanis, hogy a főkapitányt egyszerre választották is, illetve államhatalmi megerősítésre is volt szüksége, mert csak így nyerhette el hivatalát. Egyszerre volt tehát választott és egyszerre volt államilag kinevezett hivatalnok, s így személyében mintegy egyesítette a vármegyék alis- 32 32 Nyakas M. 1973.
