Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása és korszakai
84 Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása és korszakai kész hadas nints, kihez bízhatnánk, ha a Hajdúságot is Jószágokban való megháborítással szabadságoknak elvételével, Töröknek kódolással való erőltetéssel és hózok kerítésének elvonásával ellenségünkké tegyük, a Török erőtlen állapotunkat eszébe vévén.... artzul reánk fordulván ... bennünket Országostul elveszessen”.14 Az önálló Erdély bukásával párhuzamosan a török hódoltatás veszélye újra élő probléma lett, annál is inkább, mert Várad eleste után a török igényt Szabolcs és Szatmár megyékre is. Kétségtelen, hogy az un. Szejdi járás a gazdasági károk hatásával is súlyosbítva, megroppantó erővel hatott a hajdúvárosok katonai szerepvállalására, de az véglegesen nem szűnt meg. Nem elhanyagolható hírszerző tevékenységet folytattak a kassai főkapitányság részére, amely a török területeken, portyákkal is párosulva gyakran váltotta ki a törökök, különösen a váradi törökök ellenakcióját, amely ellen a védekezést a hajdúvárosok közösen szervezték meg.15 A városok feletti közös szervezet kialakulásának az irányába hatott az a tudatosan, elemi érdekből vállalt szerepkör, amelyet talán leginkább a parasztvármegyékkel vethetünk össze. A közrend és a közbiztonság fenntartása ugyan kezdetektől a hajdúvárosok egyik fontos feladata volt, de ez a szerep a 17. század második felében minden korábbinál súlyosabban esett latba.16 Wesselényi Ferenc nádor már 1663-ban olyan értelmű védlevelet adott Nánás városának, hogy „a Vármegyebeliek nevek alatt járó Magyar tsavargók és Vagabundus katonák”-at megfoghassák, sőt „in flagranti” meg is ölhessék.17 A városok az ijesztően elszaporodó bűnesetek hatására hamarosan közösen léptek fel, amint azt az első hajdúkerületi statutum /1698/ világosan bizonyítja. E szerint ha valaki a rablók üldözésére elrendelt insurrectioban nem vett részt, tizenkét forintra büntethették.18 Meglátásunk szerint azonban a városok feletti szervezet kialakulásában a döntő szoros szempont összefüggésben állt a hajdúk kiváltságain esett legfontosabb sérelemmel, az adómentesség elvesztésével. A hajdúvárosok megadóztatására katonai szerepük elvesztésével párhuzamosan az 1660-as évektől kezdve történtek kísérletek, előbb 14 HBML IV. A. 502.h. VII. 43. 15 Nyakas M. 1993. 177-192. 16 Gyárfás I. 1882.. Székály F. 1969. Nyakas M. 1977. 43-44. 17 Origo et Status. Provocat sub Nro. 20. 18 HBML IV. A. 502. A. 1. H.ker. jkv. prot. 30-31.
