Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy László: Hajdúsors "Az magyar romlásnak századában"
Vármegyék és szabad kerületek 73 1621-es császári ellentámadás idején ugyanezek a katonák általában bátran helyt álltak, bár árulással is felérő várfeladást is elkövettek például Nyitra esetében.37 Amikor az év második felében Bethlen újabb támadásba lendült, Horváth István hajdúi Ésekújvár alatt magát a híres Buquoi tábornagyot is elfogták, s amikor katonái ki akarták szabadítani őt, kardélre hányták a fővezért.38 39 Ezt követően benyomultak Morvaországba, majd „prédával megtöltözvén” hazavonulásra kényszerítették Bethlent. A hajdúvárosok lakói 1623-ban is a fejedelem oldalán fogtak fegyvert. Ez a hadjárat azonban a kezdeti sikerek ellenére stratégiai kudarccal zárult, mert az újabb békekötésben a támadó kevesebb eredményt ért el, mint az előzőben. Az 1626-os támadás alkalmával a fejedelem hadának több mint a fele hajdúkból állt, de ez az akció is ugyanúgy végződött, mint az előző. Bethlen hadjárataiban nagyrészt még személy szerint is ugyanazok a hajdúk vettek részt, akik a Bocs- kai-felkelést diadalra segítették.40 Fegyelmi kilengéseik ellenére ők biztosították a fejedelem kezdeti részsikereinek az elérését. Az, hogy a stratégiai cél, a töröktől meg nem szállt magyarországi területek Bethlen uralma alatti egyesítése nem sikerült, nem rajtuk múlott. Annak fő oka - Bethlen minden bűnbakkereső vádjai ellenére - a célok irrealitásában és a külpolitikai helyzet kedvezőtlen alakulásában keresendő. A hajdúság ismét belpolitikai tényezővé is vált abban a trónharcban, amely Rákóczi György és Bethlen István között kirobbant és elhúzódott 1636 végéig. Az elhalálozott fejedelem öccse 1630-ban viszályba került bátyja második feleségével, az utódnak kijelölt Brandenburgi Katalinnal, mire a saját esélyeit rosszul felmérő Bethlen István Rákóczi Györgyöt hívta meg az erdélyi trónra. Az országgyűlés azonban várakozása ellenére mellette voksolt a kevéssé kedvelt „Napvítt, hanem csak mind elfutott, et quod maius harmada sem volt jelen, mind kurva anyjokban voltának akkor is praedálni...magyar az harczon tíz nem veszett...” /Szlovákia, Lőcse városi It. II.o. 67/16./ 37 A hajdúság elöljárója Deseö Bálint erőszakolta ki Nyitra harc nélküli feladását, arra hivatkozva, hogy „Bethlen elpusztította Magyarországot.” Az adatokat 1. Komáromy András: A nyitra árulás 1621-ben. HK 1894. 38 Bethlen leveleit az érsekújvári sikerről 1. ETA III.k. 344-345.0., TT 1879. 209210.0. MTT IV.k. 217-219.0. 39 L. Szalay László szerk.: Galántai gróf Eszterházy Miklós Magyarország nádora. Pest, 1863-tól II.k. 64-65.0., továbbá Nagy L.: i.m./1975./ KLTE MTT VIII. 3132.0. 40 A hajdú főkapitányok és kapitányok névsorát 1. Nagy L.: Hajdúvitézek, 233.0.
